A bilincs lehull végleg már
A rab szabad újra hát
Tévedésbe élt a lelkem
Te csak jót akartál nekem
Azt hitem gyűlölsz és mélyen megvetsz
De ma már tudom ez az én tettem
Nem tehetsz róla, hogy téged választottalak
Lelked olyan mire szívem rég várt
Gonosz voltam veled, hogy rejtsem szívemet
De gyönyörű szemedbe leplem mit sem ért már
A te élted jó neked, szerelmed meglelted
Légy boldog büszke lány mint rég
A te vonatod rég elment
Robogását halom a híd alatt fájó szível
A jövő még nem ismert, változnak az érzések
Téged el nem felejtelek, változásom szikrája te vagy.