Az igazi kincs.

Mit ér a szív ha érezni nem tud.
Milyen nagy kincs ha néha fáj.
Ha magával ragad az érzés.
S átölel a hallgatag magány.

Némán hulll a könnyem.
Belül feszít szorít az élet.
Görcsbe ránduló kéz jelzi.
Az elhallgatott érzelmet.

Van akinek üresben jár
Nincs miért már dobognia.
Van akinek nem is volt soha.
Ez az igazi tragédia.

Inkább fájjon érezzem, hogy élek
Ezer meg ezerszer szakadjon szét.
Hogy aztán újra összeforrva
Legyen a legnagyobb kincs az enyém.

Az, hogy forrón szeretni tudjak
Ha kell mindig csak én,mert
Kinek nem jutott szívébe szeretet elég
Az az ember igazán sohasem élt.