Isten azért teremtette a Szép Nőt,
hogy a férfi kibírja az életet,
s hogy tudja, mi lehet és mi nem lehet,
hog bízva szemlélje mindig a jövőt…
S azért teremtette a Bort, mint a Nőt,
hogy lássunk lelkükben valami szépet,
legyen oly szép minden nap mint a végzet,
s akár távolról is megismerjük Őt…
S ha szállunk már a Bor lován és közel
jött minden messzeség s a Sors tavában
látható, lent és fent minden szárnyaló,
akkor majd láss meg, melletted leszek,
most tükörképként suhanunk a mában,
az óra jár, de minden örökké való…
4 hozzászólás
Kedves András!
Soraiddal engem is elgondolkodtattál…
Hm… Különösen tetszett a zárszó,
"az óra jár, de minden örökké való…"
Örülök ha tetszett kedves Dóra
Köszönöm szépen
Üdv András
Szeretettel olvastam szép szonettedet: Ica
Örülök ha tetszett, kedves Ica
Üdv András