A zsarnok őrültek fénykorában élünk,
Boldogulás helyett rettegés a részünk.
Mindent szabad a nyomorult férgeknek,
Kik emberi módon sosem éreztek!
Ledöntenek mindent, mi fáradsággal épült,
Elcsúfítják műved, mely áldozattal szépült.
Számukra nincs érték, munka s magántulajdon,
Rád támadnak nyíltan a következő sarkon!
Az őrült nem az, aki betegségben szenved,
Kit fogyatékossága élni alig enged,
Az ő szíve sokszor a világnál is nagyobb,
Bár a gonoszság reá gúnyosan mosolyog.
Egy őrült ismeri a bűnt, mégis elköveti,
S ki szembefordul vele, azt rútul megkövezi.
Kifordult személye minden, csak nem bölcs,
Miatta érzed, hogy eltűnt az erkölcs.
Egy őrültnek nem számít mások élete,
Lába előtt csahol a sötétség vérebe.
Föllángol a bűn, éget a maffia,
Menekülni nem tudsz, nincs is már hova!
Lebénult koldus könyörög az utcán,
Megtört lelkével siránkozik múltján,
De ne remélje senki, hogy vége lesz a télnek,
Míg más nyomorából sokan ragyogóan élnek!
A ravasz őrült hiteget, s te elhiszed vakon,
Te otthon éhezel, míg ő számolja a vagyont.
Az abnormális dolgok normálissá válnak,
Már fel sem tűnik az élet abszurditása!
Néhányan a legaljasabb embert is készek védeni,
Szerintük az eltévedt lelkeket mind meg kell érteni;
Az egyén nem, csak a társadalom követ el hibát,
Így lesz szép lassan egy szánalmas kupleráj a világ!
12 hozzászólás
Kedves jerrynostro!
Értem versed üzenetét, értemm hogy miért ragadtattad el Magad, miért nyúltál a költői túlzás eszközéhez.
Vannak gondok, problémák jócskán, de talán még sem lesz a világ szánalmas kupleráj, bár a feslett erkölcsű profitorientált csürhe, rohamosan lökdösi ez irányba.
Mégis hiszem, hogy lehet megállj parancsolni.
Figyelemfelhívó versedhez szeretettel gratulálok: Noémi
Kedves Noémi!
Az a szomorú, hogy egyáltalán nem érzem költői túlzásnak vagy elragadtatásnak azt, amit leírtam. Nagyvárosban élek, ezt látom és tapasztalom. És lehet érvelni, hogy vannak erkölcsös életű, normális emberek (hála Istennek rengetegen vannak!), valahogy mégis úgy érzem, hogy mindez kevés a gonoszság, az erőszak és az igénytelenség különböző fajtáinak a megfékezésére.
Az emberek nagy része már belefáradt az abnormalitás elleni lázadásba, inkább tűrnek, csak ne essen bántódásuk. Tragikus, hogy egy demokráciában ez így történik. A törvények nem fejtenek ki akkora visszatartó erőt, hogy egy viszonylag kulturált, gazembermentes világban élhessünk.
És itt nem csak a "profitorientált csürhére" gondolok, hanem a sok bűnözőre, maffiózóra és vandálra is.
Közös összefogás kellene sürgősen.
Köszönöm véleményed.
Üdv.:Tamás
Nagyon jó a versed, kedves Tamás. Értelek, miért a kemény szavak, a felháborodás, sőt, egyet is értek veled. Valóban tűrhetetlen állapotok uralkodnak. Összefogás? Sajnos, ez sem igazán erőssége a magyarnak. Itt el van szúrva minden szinten, szinte minden…
Sajgott a szívem, amíg olvastam, mert sajnos, nagyon is életszerű…
Üdv. Ida
Szervusz Tamás!
Nagyon tetszett a versed, mélyen átérzem, és én sem érzem költői túlzásnak. 🙂 Nagy örömmel olvastam őszinte soraidat, gratulálok! :)) Ez a versed elérte nálam azt a magas lécet, amit kevés vers lép át. 🙂
Gratulálok még egyszer,
Balázs
Kedves Ida!
Köszönöm megértésed. Ezúttal tényleg nem volt más célom, csak kiadni magamból a dühöt és felháborodást.
Az összefogás sosem egyszerű, hiszen igen korlátozottak a lehetőségek. Ráadásul ilyenkor az ember a saját biztonságát is kockára teszi, ami hatalmas áldozat. De valahol el kell indulni, és a legfontosabb, hogy senki ne törődjön bele a körülötte történő abnormális dolgokba!
A magyarok is képesek összefogni, ha igazán akarnak!
Üdv.:Tamás
Szia Balázs!
Köszönöm szépen, hogy időt fordítottál a versemre, és örülök, hogy sikerült elérnem a lécet.
Üdv.:Tamás
Teljes mértékben egyet értek veled. Kiszámíthatatlan, hogy hova vezeti a társadalmat ez az őrült. Érthetetlen,hogy mennyi követője van.
Gratulálok jól megírt versedhez: oroszlán
Neked is köszönöm, kedves Oroszlán!
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Gondolataid nagyon érintöek!
Érzödik rajtuk a meggyözödés:
…és ahogy írod az egyik válaszban:
´…nem volt más célom,csak kiadni
magamból a dühöt és a felháborodást´
Üdv:sailor
Kedves Tamás!
Sajnos a ma világában nem azok az őrültek akik be vannak zárva, ha nem akik szabadon garázdálkodnak és rendelkeznek az életünk felett…
Remek írásodhoz gratulálok!!!
Szeretettel: Tünde
Kedves Tamás!
Erős társadalom kritika, de ha valaki kidühöngi magát és jobban van tőle. Már megérte.
Ági
Kedves Sailor, Tünde és Ági!
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat.
Üdv.:Tamás