Sétámon csak az ősz kísér,
lassan minden lecseng.
Mind nyugodtabb a lélek, 'hogy
az avaron elmereng.
Nem rúgok bele, hisz fájna tán,
csak óvatosan lépem.
A múlt zörgő lombját én is
magamról letépem.
A napfény nem mindenkié,
én mosolyán is fázom.
Mennyi házat építettem… s nekem
nincs lakásom.
Megtanultam fázni, várni… de
lassan minden lecseng.
Sétámon csak az ősz kísér,
utunk a ködbe leng.
22 hozzászólás
Szia Laca!
Gyönyörűek ezek a kissé kesernyés sorok. Az ősz hozza talán a melankolikus hangulatot.
Ez különösen tetszik:
"A múlt zörgő lombját én is
magamról letépem."
Nagyon tetszik.
Szeretettel,
Ida
Szeretem az őszt, szeretem a melankóliát, szeretem a versedet. 🙂
Klári
Kedves Laca!
Szeretettel gratulálok remek őszi versedhez.
Szeretem nagyon az ősz merengő hangulatát versedben is!
Üdvözöllek szeretettel
Ica
Kedves Sas! Fájdalmasan szép versed nagyon tetszett!!! Üdvözlettel: én
Kedves Ida, Klári, Ica és Bödön!
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmeteket és a kedves szavaitokat.
Laca 🙂
Szia Laca! 🙂
Igaz, hogy már tél van, de azt hiszem, ez az évszak is magával hordozza a melankolikus hangulatot, ha engedjük neki.
Versedben a melankóliánál több van, sokkal mélyebb gondolatok, amelyek valóban lassú elmúlást és beletörődést közvetítenek.
A harmadik szakasz rázott meg legjobban, különösen az első két sora. Úgy érzem, az az uralkodó gondolat szép versedben.
Köszönöm, hogy olvashattam (és persze valószínűleg lesz tavasz). 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szervusz Kankalin!
Igen, noha a címben szerepel az ősz, de a vers valóban nem róla szól, és talán a mű melankóliája sem elsősorban hozzá köthető. Lehetett volna "Sétámon csak a tavasz kísér" is akár, ha úgy adódik, hogy az emlékek és a gondolatok megrohannak. Én minden évszakban én vagyok, most épp az ősz csatlakozott hozzám. ☺
Köszönöm, hogy te is csatlakoztál néhány percre. S tudván, mennyire a rend és a szabályok követője vagy, örülök, hogy formája ellenére is szépnek találtad a verset.
Laca 😊⚘
Szervusz Kankalin!
Igen, noha a címben szerepel az ősz, de a vers valóban nem róla szól, és talán a mű melankóliája sem elsősorban hozzá köthető. Lehetett volna "A tavasz kísér" is akár, ha úgy adódik, hogy az emlékek és a gondolatok épp akkor ilyenformán megrohannak. Én minden évszakban én vagyok, most épp az ősz csatlakozott hozzám. ☺
Köszönöm, hogy te is csatlakoztál néhány percre. S tudván, mennyire a rend és a szabályok követője vagy, örülök, hogy formája ellenére is szépnek találtad a verset.
Laca 😊⚘
jó ám!
valami különleges, ha valaki fázik a napfény mosolyán! előfordult már, velem is.
kívánom neked, ne fázz!
most úgyis tél van, takarózz be jól!
tisztelettel: túlparti
Kedves Túlparti!
Jó, amit mondtál, mert így lehetőséget adtál arra, hogy valahogy kifejezzem, megfogalmazzam, amivel olykor sok ember küszködik: azt, hogy van úgy, hogy nincs mivel betakarózni.
Köszönöm, hogy jöttél. Megtisztelsz. Örömmel láttalak.
Laca
Szia Laca!
Ezt a melankóliát legjobban az ősz képeivel lehet kifejezni. És te meg is tetted. Tetszik.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmedet; örülök, hogy tetszett a vers. Örömmel láttalak.
Laca ⚘
Nagyon szép és kifejező vers 🙂 Gratulálok !
Kedves Marcsy!
Nagyon szépen köszönöm. Örülök, hogy tetszett.
Laca ☺⚘
Kedves Laci!
Oly gyönyörű e versed, már sokadszorra
olvasom, de egyre szebb nekem.
Nem tékozold a tehetséged, mert ritka
kincs birtokában vagy, s mi is általad
kik olvashatunk Téged, gyönyörködve
érzéseket is adó műveidben, mit sokan
lehet, hogy csak szeretnénk!
Kérlek írj sűrűbben!!!
Kívánok sok szépet és jót életed minden
napjához!
Szeretettel üdvözöllek Téged!
Zoltán Kaposvárról 🙂
Kedves Zoltán!
Nagyon szépen köszönöm a látogatást és a kedves buzdításodat.
Én is minden szépet és jót kívánok nektek ott Kaposváron. ☺
Szeretettel:
Laca 😊
Mekkora szomorúság cseng át verseden, kedves Laca!
Szép őszi séta…. Nemsokára tavasz lesz ismét 🙂
Szeretettel: gleam
Kedves gleam!
Talán lesz még, igen. Köszönöm a szép mosolyt.
Laca 🙂
Csendes, szomorú a versed. Érezni benne a belenyugvást. Valami rossz, talán az egész világ gonosz, de ezzel mi nem törődünk. Nem kell…
Kedves Madár, köszönöm megtisztelő figyelmedet és szavaidat. Szívből örülök látogatásodnak ennél a valóban csöndes, szomorú, lemondó versnél. Számomra ez egy nagyon fontos írás.
Laca
Kedves black eagle!
A múlt zörgő lombját majd elmossa az idő, tépkedésébe talán nem is kell energiát pazarolni.
Nagy tisztelettel: pusztai
Kedves Pusztai!
Meglehet, hogy igazad van. Ám van úgy, hogy a felejteni vágyás túl erős.
Köszönöm megtisztelő figyelmedet, örömmel láttalak.
Laca 🙂