mindig az asztal alatt feküdt
mikor megverte az ura
pompás lila lett a combja
utána zöldbe hajlott
majd sárga virág nyílt
altestén
kifakuló örök emlék
senki nem tudta hogy
a kenetteljes Pista
durva mint a pokróc
az a pletyka járta a faluban
hogy minden ujjára
jutott volna
három menyasszony is
de ő csak Mariskát akarta
micsoda szerencsés
este palacsintát fog sütni
hisz ünnep lesz
kimarad a verés
nekidőlt a tűzhelynek
míg kavarta a levest
kicsit megszédült
a boldogságtól
5 hozzászólás
Szia Edit!
Nagyon örülök,hogy megint olvashatlak!
"mindig az asztal alatt feküdt
mikor megverte az ura
pompás lila lett a combja
utána zöldbe hajlott
majd sárga virág nyílt
altestén"
Egyszerüen utánozhatatlan a humorod!
Minden írásod egyéni,ötletes!
Gratulálok,nagyon tetszett!
Legyen szép estéd:sailor
Ez nem humoros vers.
Elnézést!
Igen,most másképpen látom!
Legyen nagyon szép napod:sailor
Szomorú, fájdalommal teli versed
szeretettel olvastam.
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa
"mindig az asztal alatt feküdt
mikor megverte az ura
pompás lila lett a combja
utána zöldbe hajlott
majd sárga virág nyílt
altestén"
Köszönöm Zsuzsa!