Azóta is

Azóta is utánad vágyakozom
Nem lettél a szeretőm
se sorsomban csillagom
nem éreztem közelről
a bőröd illatát
kitárt tenyeredben
nem lüktettek a csodák
és én sem tartottam rőt
lángjaidat a tenyeremben
pedig öleltelek százszor is
ha rád gondoltam
megvert s megáldott
képzeletemmel

Azóta is vágyódom utánad
senki sem tudja, hogy
a távolból imádtalak
a csodáid előtt térdre- hullva
s hogy örök vágyként
viszlek majd magammal
ha menni kell
a sirató dombra
szép asszony-testedet
őrzöm , mint
hajnali utcák a csöndet
kerestelek már százszor is
asszonyokban
akik szembe-jöttek
kutattalak mindenütt, mindhiába
beleégetted magad az ereimbe
tombolhatok,utca-hosszat
üvöltözve , és kiáltva, hogy
Hol vagy ?!
nincs más hozzád fogható !

Késő a bánat

November van
hull a lombja a fáknak
közelít a tél…