Éltem csöppöket szívedből,
fájtam forró csókodat
szerelemfák alatt,
rűgypattogásból
ittam a tavaszt,
arcodra fontam
a lopott napsugarat,
te mégis…
…mégis mentél.
Az ég üres kék maradt,
szél sírta sóhaját,
de te nem láttad:
amint szívemben,
egy bodros felhő sarkán
billegő kismadár
esőbe hullt…
s elázott szerelmem.
Ázott kismadár
By gyogyo
9 hozzászólás
NAGYON szép,tele gyönyörű képekkel .igazi érzéki vers ,nagyon tetszik,gratulálok
Szia!
Nagyon szép hasonlat, hogy a szerelmi bánatot esőbe hulló kismadárként ábrázolod!!!
Rozália
Szépséges vers, gratulálok hozzá!
Nagyon szép, tömör, kifejező, gratulálok!
aLéb
Tényleg nagyon szép ez a vers, tele van érzelemmel. Többször is elolvastam, annyira magával ragadott.
barackvirág
Nagyon szép… csak fájdalmas:(
Gyönyörű képek…
Tetszett!
Azért ha lehet, legközelebb kicsit derüsebbeket…:)
Amilyen szomorú, annyira szép… megfogott. Örülök, hogy olvastam, üdv. anonym
Szép képek, jó hasonlat. Gratulálok!