| Babits Mihály: Memento A hajad olyan fekete Ó csal az ember élete! 1903 ápr. |
Mihály Babits: Memento Die Haare sind bei dir so schwarz Es schweift dahin der Lebensglanz! April 1903 (fordította: Tauber Ferenc) |
| Babits Mihály: Memento A hajad olyan fekete Ó csal az ember élete! 1903 ápr. |
Mihály Babits: Memento Die Haare sind bei dir so schwarz Es schweift dahin der Lebensglanz! April 1903 (fordította: Tauber Ferenc) |
8 hozzászólás
Kedves Feri!
Tömör, lényegre törő sorok, remekül megfogalmazva. Ismertem, de már rég nem találkoztam vele. Jó volt ismét olvasni.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!
Azt szeretném megjegyezni,hogy a Memento nem verse, hanem – rendkívül kreatív –
Heine fordítása Babitsnak.
Es liegt der heiße Sommer
Es liegt der heiße Sommer
Auf deinen Wängelein;
Es liegt der Winter, der kalte,
In deinem Herzchen klein.
Das wird sich bei dir ändern,
Du Vielgeliebte mein!
Der Winter wird auf den Wangen,
Der Sommer im Herzen sein.
Heinrich Heine
MEMENTO
A hajad olyan fekete
a ruhád oly fehér;
az ifjuság igérete
az élettel felér.
Ó csal az ember élete!
Ki tudja, mi nem ér?
Ruhád is lesz még fekete,
hajad is lesz fehér…
Babits Mihály
1903. ápr.
Azt szeretném megjegyezni, hogy a fenti vers kifejezetten saját Babits versnek tekinthető. Maga Babits így írt erről:
“Ezeket a verseket magam csináltam. Tanultam rajtuk? Az én versem volt fontos, nem az idegen költőé? Némelyik vers egészen megtelt a saját költészetem képzeletvilágával, a saját lelkem színeivel.”
Babits bírta annyira a német nyelvet, hogy műfordításra törekedve a “forró nyár”, “hideg tél” az “arcocskádon” szavakat az általa is propagált műfordítói hűség miatt nem változtatta volna meg.
Inkább “utánérzésről” van szó, de saját Babits-versről, NEM fordításról.
A műfordítás – átköltés – (félrefordítás) – utánköltés műfaji határai persze nem mindig tiszták. A fordítói “kreativitás” vagy alkotói szabadság is különböző módon értelmezhető
Pl.: Mascha Keléko: Blatt im Wind c. versének Sz.B.A. általi fordításában az eredeti vers soraihoz képest a fordítás több, mint 50 %-a teljesen eltér a német szövegtől. Egyszerűen más, mint amit M. K. írt. Ez most műfordítás vagy “kreatív fordítás? És a forma felülírhatja a tartalmat? Avagy saját Sz.B.A.-versről van szó?
A Heine-vers:
Heinrich Heine: BUCH DER LIEDER
LYRISCHES INTERMEZZO 1822 – 1823
XLVIII
Es liegt der heiße Sommer
Auf deinen Wängelein;
Es liegt der Winter, der kalte,
In deinem Herzchen klein.
Das wird sich bei dir ändern,
Du Vielgeliebte mein!
Der Winter wird auf den Wangen,
Der Sommer im Herzen sein.
Egy lehetséges műfordítás (T.F.):
Heinrich Heine: ÉNEKEK KÖNYVE
LÍRAI INTERMEZZO 1822 – 1823
XLVIII
Ott virul a forró nyár
A kicsi arcodon;
Míg dermesztő a téli árny,
Mit szívedben hordozol.
De más lesz ám ez nemsokára,
Imádott angyalom!
Tél költözik az orcádra,
Míg szívedben nyár honol.
A Digitális Irodalmi Akadémia cikke is az általam fent leírt módon értelmezi a Babits-verset.
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/LENGYEL/lengyel00671/lengyel00706/lengyel00706.html
Bárminek is tekintette Babits ezt a vers szöveget, az véleményem szerint
a Heine vers igen kreatív fordítása. A tartalmat más szavakkal is lehet érzékelteni –
ez az én és más fordítására is érvényes
Nincs már ahhoz energiám, hogy felsoroljam – tán hónapok (évek?) kellenének hozzá –
hol és mennyi fordításodban vétettél tartalmi és formai hibákat. Persze az enyémekben
is van jócskán. Jó egészséget és formailag, tartalmilag pontos fordításokat kívánok.
Nekem “orcátlannak” itt is van arcom, a tiéd milyen???
Kedves Attila bá’,
szomorú vagyok. Az utolsó mondatod nem kellett volna.
Nem törlöm a hozzászólásodat, de kérlek, gondolkodj el azon, hogy milyen stílusban válaszolsz. Nem méltó egy irodalmárhoz. 🙁
Szeretettel: Kankalin
Nem tudom, mi a sértő abban, ha látni szeretném az arcát.
Lehet,hogy szimpatikus, lehet, hogy nem.
Szeretettel a 88-as Attila bá’
Itt egy Babits-versről van szó.
A tartalmi és formai hibákat Sz.B.A. verseiben felmutatni nem az én tisztem. Nem mélyedek el ebben, van elég egyéb dolgom. NEM szeretném az eddigi életmű igen számos verssora mellé odaírni, hogy “hibás”. Ez eléggé gyerekes lenne.
Mint oly sokszor, most sem tudok Sz.B.A-val egyetérteni. De ez nem baj, a vélemények különbözhetnek.
Egy idegen nyelvű vers fordításakor a ?fordító? persze felel azért, hogy a fordításként szereplő vers a lehető legnagyobb mértékben közelítsen az eredetihez.
A “kreatív” megoldásokat persze tisztelem. A nagy orcát nem annyira, főleg mások sértegetését nem. A Babits-verset pedig jónak, fordításra érdemesnek tartom, ugyanúgy, mint a Heine-verset.