A bánat szobát bezártam,
kulcsát a Dunába dobtam,
ablakait befalaztattam.
Az örömszobát
a bánat zárta be,
kulcsait magával vitte.
Az élet szoba ajtaja nyitva,
Azt be nem zárhatom,
akárki átjárhat azon.
Kulcsa nem nálam van,
a halál őrzi azt,
egyszer ő is meglátogat.
4 hozzászólás
Kedves Rita! Érdekes bezárkózás ez! És az élet szobája, ami nyitva van és valóban a halál zárja be. Elgondolkoztam! Üdvözlettel. santiago
Kedves Santiago!
Igen, hiszen míg élek minden megtörténhet, nem zárhatok ki senkit és semmit. Ezt az édesanyám halálát követően írtam, amikor azt gondoltam, hogy már nem bánkódhatok tovább, ugyanakkor az örömszobát bezárta a bánat, tehát igazi, valós örömöm se volt már, egyedül az életszoba az, amit nem állt módomban bezárni.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
“A bánat szobát bezártam,
kulcsát a Dunába dobtam”
Jól tetted!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Köszönöm, sajnos akkor az örömszoba is zárva volt, mert azt meg a bánat zárta be.
Szeretettel: Rita