Átkarol a sötét némán és szorosan,
a csend bejárja az egész éjszakát,
rideg a hajnal, száll a hó álmosan,
és lesem percenként a villogó órát.
Lehet, hogy alszol és szépeket álmodsz,
oly szörnyen fojtogat a keserű magány,
vagy már ébren vagy, és éppen rám gondolsz,
gorombán tépázza szívem az ármány.
Bárcsak itt lennél, lágyan ölelnél,
pazarul osztanád forró csókodat,
fülembe suttognál, boldogan nevetnél,
és elmesélnéd nekem kalandos álmodat.
1 hozzászólás
Ez a vers nem a Te neved alatt fut…egy plagizáló videóján….nem csak tőled lopott…!! :((