Lázas rajzolatok,
hiányok, részletek
negatívjai, mind
a valós képekhez
hasonlítanak, és
a teremtményeken
mélybarna emlékek
vakolatlan Múltja
azonosítható –
ott vagyok okkerben,
cinóber foltokban,
kezemben lándzsával,
támadóállásban.
Időnk hiába telt,
őstermészetünkben
semmi sem változott –
Isten képmásaként
leszek, aki leszek;
vagyok, aki vagyok:
halállal jegyesen
eleve átkozott.
10 hozzászólás
"Isten képmásaként
leszek, aki leszek;
vagyok, aki vagyok:
halállal jegyesen
eleve átkozott."
Pontosan! Telibe!
Kedves Cyankalla!
Köszönöm kommented.
SzJ
Nagyszerű a versed kedves János!
A befejezés valóban mesteri…
szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Örülök, hogy tetszik a vers.
SzJ
Szia!
Bármennyire is igaz a versed, még jó, hogy "barlangrajz", mert így nincs minduntalan "szem előtt", és nem emlékeztet állandóan…
Nagyszerűen megírtad, gratulálok!
Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Az én falamra sincs kiakasztva, még szerencse…
Üdvözöllek:SzJ
östermészetünkben
semmi sem változott
NAGY IGAZSÁG!
Gratulálok:sailor
Kedves Sailor!
Köszönöm gratulációdat.
SZJ
Kedves János!
Micsoda bölcs gondolatok!!!
"Megtalált" versed minden sora!!!
Szeretettel olvastam: Tünde
"Ab ovo (usque ad mala)."
Kedves Zuzmara!
Örülök, hogy tetszett a vers.
SzJ