Barna mackó kuckója (átdolgozat)

Mesélő: – Hideg szélben áll a medve,
lila szájjal megdermedve.
Számára a munka büdös,
éppen ezért nagyon dühös.

Medve: – Házat kell most építenem,
pedig nincs is hozzá kedvem.
Összeütök néhány lécet,
tíz perc alatt talán végzek.

Mesélő: Nyög és izzad, ahogy tákol,
fura ház lesz, görbe fákból.

Sandán nézi őt a cinke:

Cinke: – A ház az ramaty, de szép a pince!
Itt lakhatom veled medve?
Tán a cuccom megjön keddre.

Medve: – Gyere madár, költözz gyorsan,
ne csak csipogj lenn a porban!

Mesélő: – Az őz is ott áll, nagyot toppant
Mellső lába meg is roppant

Őzike: – Engem nem is hívnál, drága mackóm?
Pedig, télre itt a vackom!

Mesélő: – Újabb állat ért a házhoz,
aki ott van, arra frászt hoz.
Nem tudni az arca mért torz
(Általában nyugodt a borz.)

Borz: – Mézet faló jó barátom,
Remek házad van, már látom.
Van-e szabad helyed benne?
Itt telelni kedvem lenne.

Mesélő: – Medve lenéz, büszke nagyon:

Medve: – Csak nem hagylak kinn a fagyon?
Tőled viszont lakbért kérek,
hogy nem szellentesz, megígéred!?

Mesélő: – Jön még vendég három véka:
Cincér, fácán meg két béka,
Róka, pocok, és kabóca,
tele lett velük a lóca.

Sün is ott állt dideregve.
A medve őt is beengedte.

Medve: – Gyere komám, van itt még hely!

Mesélő: – Bíz a maci nagyon jó fej!

Medvénk nem hisz a szemének,
a házban a vendég már temérdek,
és még jönnek, de nem mond nemet,
csak magának is leljen helyet!

Az ajtót kulcsra zárná ép be,
mikor a farkas lép a képbe

Farkas: – Igazhitű medve bátyó,
reám fagyott már a gátyó!
Légy oly kedves, rendes medve,
engedj be a jó melegre!
Meghúzódom nagyon csendben
Ugye mackó, hiszel bennem?

Mesélő: – Szemében egy könnycsepp csillan,
miközben a foga villan.
Barna koma átlátja a szitát,
s nem követ el ilyen hibát!

Mesélő és Cinke: Szól a cinke:
– Be ne enged!
Ijedtében tollat vedlett.

Mesélő és Sün: A sün is kiált:
– Megesz minket,
hogy csak ül itt,
te sem hitted!

Mesélő: – Őz meg riadt hangon:

Őzike: – El lesz ő ott, kinn a gangon!

Mesélő: – A fácán meg csak hebeg–hápog:

Fácán: – Be ne gyere, gonosz átok!

Mesélő: – Békák összenéznek, úgy brekegnek:

Béka 1: – Milyen állat ez a farkas?

Béka 2: – Megesz minket, inkább hallgass!

Béka 1: – Miért bántana minket, Breki?

Béka 2: – Mert a békahús is ízlik neki!

Mesélő: – A bogarak is tanakodnak,

Megszólal az öreg cincér:

Cincér: – Ha éhes, neki nem kell pincér,
Elveszi mit szeme kíván,
jobb, ha hiszel nekem, apóca

Mesélő: – Helyeslően bólogat a rémült kabóca.

Kabóca: – Hozzá fűzném bogár társam:
A farkast – itt bent – én se lássam!
Mire észbe kapnánk már megenne.
Tudod milyen ronda lenne, benne?

Mesélő: – A róka sem állja szó nélkül meg:

Róka: – Én már csak egyedül azt várom,
Mikor zavarja el Méz Áron,
mert én sem állom ezt az ordast.
A kulcsot maci, jól elforgasd!

Medve: – Nem vitázom veled, ide hallgass!
Jobb, ha innen pucolsz, farkas!
Ne ingerelj engem harcra,
marha nagyot kapsz majd arcra.

Mesélő: – Ezzel a medve végez és hátat fordít
A farkas az ajtó előtt már hiába ordít.
S a földet szép lassan beteríti a hó,

Álmosan mondják egyszerre Mindenki: – Aludni jó!

Mesélő: – Alszanak mélyen, semmire sem gondolnak,
csak az erdő zeng, ahogyan horkolnak.