megpróbáltam összeérinteni ujjbegyeimet
de ahogy a percek fogytak
egyre kevésbé láttam értelmét a dolognak
újra nekiállok
a bőrkörök majdnem összeérnek
bizsergést érzek
szikra pattan
ijedten kapom szét tenyereimet
ma sem sikerült
de többet nem kísérletezek
mondom magamban
századszor
így vagyok ezzel a verssel is
sosem fejezem
6 hozzászólás
Kedves Medve!
Olyan volt ez nekem, mintha több Haiku (váz) került volna egy kalapba és mert sehogyan sem akartak 5-7-5-be hajlani, két jól irányzott pofon (első és utolsó strófa) a helyére billenti. 🙂
Szeretem az abszurd megoldásokat, sok lehetőséget rejtenek.
Az első strófa kétértelműsége zseniális, ahogy a cím morfológiája is.
Köszönöm az élményt!
Mákvirág
Kedves Mákvirág!
Bár a vers hangulata elsőre inkább komor, a lezárás(?) teszi kerekké: a fel-nem-adás, remény és a minden-vég-valami-új-kezdete érzés veszi át helyét. Körkörösség. 🙂
Bár nem haiku-füzérnek szántam, valóban mutat némi hasonlóságot helyenként.
Köszönöm a véleményedet!
Az ujjbegyek összeérintése- valami, bármi esemény, cselekvés, ami köznapilag totálisan értelmetlennek tűnik, ám az ember mégis próbálkozik vele, mégis hisz benne , vél benne , remél (?) benne célt.Mert ő ilyen átlagon felüli ember?Mert -más – mindennapi tettei zátonyra futottak? Stb.? Bármi lehet.
A sokszori eredménytelen kísérlet utáni és ellenére történő ismét és ismét próbálkozás a végére abszurddá, sőt nyomasztóvá válik.
Jól végződik a befejezetlenség leírásával. sosem fejezem (be)-az igekötő hiánya általi nyelvtani félbemaradottság aláhúzza a cselekvés megszakadását, de nem sugallja újrakezdhetetlenségét , még kevésbé reménytelenségét.
Kedves Medve!
Nekem tetszett, ahogy levezetted, hogy az értelmetlen dolgokat, nincs is az embernek kedve befejezni.
Az előttem szólónak szeretném jelezni, hogy a "be" igekötő hiánya, pont a mondat értelmét erősíti, mert így valóban nincs befejezve. Ha oda írja, akkor hazudik, mert befejezte.
Üdvözlettel: János
Még, csak annyit, hogy nem véletlen, hogy a címe: BE
5
let
es
(áe voltam)