Becsapva

Becsaptam magam, s becsaptak annyian.
Azt mondták, hogy az ember csak halni van,
hogy meghalni jött erre a világra,
hogy nincs menedék, reménytelen árva.

Becsaptam magam, s becsaptak oly sokan.
Azt hallottam, hogy az idő csak rohan,
azután egyszer majd megáll hirtelen,
az út vége pedig a mély sírverem.

Becsaptak oly sokan, s becsaptam magam.
S egyszer kértem Istent, segítsen, ha van.
És bár van, hogy csend dübörög, nem kímél,
nem érkezik sem üzenet, sem e-mail,

már tudom, hogy nincs vége a halállal.
Odaát szerelem vár és madárdal…