az ég csak a holdat várja
hunyorognak csillagok
– érzem én is csend vagyok –
hangtalan suhan a lelkem
áttetszően mély a csendem
szíved szívemen pihen
– szerelmet üzen nekem –
sarokban motoz egy emlék
arról milyen jó volt nemrég
szemem hunyva, álmodok
– vonzanak hűs távolok –
felriadva nézek széjjel
selyemburok: sötét éjjel
köröttem simul karod
– lelkemben öröm ragyog –
8 hozzászólás
Kedves Dreaming!
Ez boldog vers annak ellenére, hogy ijesztő képek is szerepelnek benne. Szerintem nagyon sokan szeretnének így a boldogságba hálózva riadni éjszakánként. Szépen fejezted ki magad, ragyog belőle a tiszta, szerelmes hang, főként az utolsó sorok tetszettek! Üdvözlettel: Szilvi
Szia Szilvi!
Köszönöm az értő olvasást és a kedves szavakat!
Szeretettel: Éva
Szép vers. Én magamon még nem tapasztaltam ezt a boldog érzést, a szerelemből eddig a visszautasítások dominálnak 😀 Viszont ez most megmelengette a szívemet, s remélem én is alkothatok majd hasonló témában 🙂
További jó munkát, és boldogságot!
Szia Balázs!
Köszönöm kedves szavaid – majd az is eljön biztosan :)))
Szeretettel: Éva
Nagyon selytelmesen kezdődik, aztán kibomlik, mint egy virág. Hiába, ezt teszi a biztonságot rejtő szerelem.
Mindig örömmel olvaslak.
pipacs 🙂
Így igaz, kedves pipacs 🙂
Köszönöm szépen!
Szép, jó volt olvasni.
Zsu
Jólesett olvasni a versed, a vezetés, a téma és a rímképlet egyaránt ezt erősítette bennem.
aLéb