Az ősz batyuját színekkel rakta tele,
Szunnyadóban, nyári napsugár ereje.
Zizegve hull fáknak, még pompázó levele,
Szőlő érik, pottyan dió, vadgesztenye.
Pirosan virít bokrán, dércsípte csipke,
Messzi útra készül párjával a fecske.
Hűs fuvallattal borzong, fakó nyár teste,
Virág hervad, beérik szorgos kezek termése.
Vörösen izzó nap pihenni tér, este,
Jönnek az …emberek, nyugalmat keresve.
6 hozzászólás
Kedves Éva!
Hangultos, színes képekkel festett őszi hngulatot varázsoltál elénk.
Tetszik a versed.
Szeretettel: Kata
Kedves Éva!
Nekem is nagyon tetszett, ma már ritkán olvasni ilyen verset.
Az külön jó, hogy az ősz szebbik, pozitív oldalát emeled ki.
Üdv.:Tamás
Kedves Éva!
Egy csendes őszi nap leírása, amelyben könnyű megnyugvást találni. Tetszettek a képeid, főként a "dércsípte csipke". Egyszerű vers, de kifejező. Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Tamás! Köszönöm, szavaid jól estek. Csak érzéseim vittem könnyed stílusban. Baráti üdvözletem Éva
Kedves Kata! Szeretm az őszt a sok munka ellenére. Szép színekkel tarkított. Baráti üdvözletem Éva
Szívből gratulálok,nagyon tetszett ez az alkotásod.Mindig szeretettel tolt el minden évszak pompája,mert mégis csak minden évszaknak megvan a saját varázsa.Igaz én személyesen az örök nyár rajongója&keresője vagyok,de az őszről az eltávozott édesanyám jut eszembe aki imádta ahogyan a parkban&erdőkben sokszinbe változnak a díszes levelek&megnyugtató természet illata nyugalmat araszt a messzeségből mindenkire;fiatalabbra&idősebbre&gyengélkedőre&életerősebbre&vidámra&csendesebbre egyaránt…