Néha olyannak tűnik a világ,
Mintha egy lágy selyemmel
Szemedet eltakarnák,
S egy sötét szobába löknének,
Ahol megérinted az ismertet,
De mindent máz fed,
S ismeretlennek hiszed,
Próbálsz szabadulni
És tisztán látni,
De hiába húznád le a kendőt
Szemedről,
Minden ugyanolyan
Érthetetlen és ismeretlen
Lenne.
2 hozzászólás
Kedves Hayal!
Milyen nagy igazságot fogalmaztál meg! Tetszik a versed:)
Üdv: Borostyán
Köszönöm a véleményedet, örülök, hogy erre jártál!:-)
H.