Bennünk van, bennünk élt

Ami bennünk van az velünk él!
És dobja ránk sorait.
Míg eközben, aki velünk volt, az bennünk élt!
És viseltük, gyarló fájdalmait.
A kudarc. Az és. A bűntudat.
Mi arcátlan. Pont velünk tudatja.
Nem vagy távol! De közel sem.
És ami késik, tudod! Egyszer megjövend.
Aztán számon is kér.
Te vagy még?!
Csináld, csináld, gyerünk! Jól csináld.
Nehogy aztán! Szűk legyen a kis kabát!
Fogva tartson póráz nélkül.
Fojtogatva vele, bezárt szívünk!
Benne pedig ott van minden létünk.