Bizony, perzsel a Nap, szép-szirmú virágom!
A föld megrepedt, gyökerünk követ ölel,
nedveinket a bogarak elhodják –
bizony, dühöng a Nap…
Bizony,rémít az éj, szép-fejű virágom!
Szárnyas fejünket földig húzza nehéz álom,
büszke szárunk meghajol –
bizony, ijeszt az éj…
Bizony, dermeszt az ősz, kard-levelű virágom!
Haragos-zöld levelünk sárga lepedő, zizegő rongy,
szennyes kendő lett szuronyos levelünk,
bizony, hideg az ősz…
Bizony, mi vagyunk, ki sorsát magára húzva
feje-alá gyűrve pihés álmát,
a hosszú telet átalussza!
Föld alá rejtjük lelkünk
vihartól, fagytól védve –
tavasszal itt állunk mégis,
magunk hevétől elégve,
egymás nélkül, szép-szirmú virágom,
de egy-sorsra ítélve…
35 hozzászólás
Köszönöm a figyelmedet…. Üdvözöllek: zsuzsa
“Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan”
Megjött!
Te is hallod?
Én csak hallom. :o)
Egyébként hangulatában egy kicsit Burns-re emlékeztet.
Ebbe a versbe egyszerűen nem lehet belekötni..
Hááááála Istennek…megmenekültem…..és megmenekültél:)
“és megmenekültél”
Vesztemre. :o)
Mééér az én menekülésem a Te veszted? Mééér…mér… mér…?
nem, az enyém!
Olvasd el mégegyszer,amit írtam…addig nem állsz fel innen,amíg nem tanulsz meg figyelmesebben olvasni :)))
Idéztelek:
“…..és megmenekültél”
Erre írtam, hogy: Vesztemre.
Aki nálam figyelmesebben olvas annak Merlin a vezetékneve.. :o)
Improvizáció:
Jó volna egyszer
már nem menekülni.
Nem futni el,
csak szép csendben ülni.
Ülni és hallgatni,
lenni a csendben,
érezni ahogy egy
lélek se rebben.
Készpénzre váltani
végre az álmot.
Magára hagyva
az árva világot.
Most én elpirultam, mert én nem értelmeztem jól…:( Más:
Úgy írsz, hogy szinte fáj…
Pedig ez nem lett jó.
“Úgy írsz, hogy szinte fáj…”
Esetenként remélem is.
Atyaisten, milyen lett volna, ha jó lett volna… rossz belegondolni…
Javított kiadás.
Jó volna egyszer
már nem menekülni.
Nem futni el,
csak szépen leülni.
Ülni és hallgatni.
Élni a csendben..
Érezni ahogy
egy lélek se rebben.
Készpénzre váltani
megannyi álmot.
Magára hagyva
egy őrült világot.
Javított kiadás.
Jó volna egyszer
már nem menekülni.
Nem futni el,
csak szépen leülni.
Ülni és hallgatni.
Élni a csendben..
Érezni ahogy
egy lélek se rebben.
Készpénzre váltani
megannyi álmot.
Világra hozni
egy szebb világot..
Te Illési Béla Imre! Ha mindég átírod, kifogy a nyomtatómból a festék…már harmadszor nyomtatom ki…
Várj!
Akkor apróbb betűkkel írok! :o)
Javallat: Economy mode ON
No, én sokmindenhez sötét v.ok, többek között ehhez (is) 🙂
Economy mode:
Kinyomtatod a végén lévő pontot és ami előtte van azt meg fejben..
Még ennyi idősen is van mit tanulnom…nahát
Nagyon tetszik a stílus ahogy ezt a mély gondolatot becsomaoltad. Igazán szép vers.
Köszönöm a figyelmedet 🙂
aquarius
remek… de komolyan remek…
már sokadjára olvasom…
sn
mondhatni bizony remek:)
Köszönöm megtisztelő figyelmedet, és örülök, hogy tetszik…:)
Üdvözöllek: zsuzsa
“Bizony…” Ez szép vers
Egymás nélkül mit ér…
Üdv.Éva
Köszönöm, hogy olvastál, és örülök, hogy tetszett Üdv.: Zsuzsa
szép…
– ezt így nem engedte elküldeni a rendszer. Pedig van, ami csak egyszerűen szép. És nincs mit ragozni rajta. Mert szép.
Köszönöm, én is jártam már így…:)
Bizony…ez egy jól megírt vers…
Bizony…itt mély gondoltaok vannak…
Bizony…megszerezted minden tiszteletem…
Bizony…bizony…
Bizony, bizony, nagyon köszönöm kedves Titusz a figyelmedet! 🙂