picsogott a piszkebokor
levelei sárgultak
öregapám neve napján
sáros földre lehulltak
kidöglött a növény töve
mint Pál lova búcsúkor
csak úgy habzott annak háta
az anyja meg cirkuszolt
minden pörölt sipítozott
a láncos meg leszakadt
hirdették a világvégét
azt hiszem ez így maradt
halak meg a vízben forrtak
nem kellett a nagy kondér
folyóból merték az ebédet
megfestettem a portréd
mégsem jött érte dicséret
elástál a kert alá
mégis angyal csókolt végül
nem az aki elkapált
4 hozzászólás
Keedves Edit!
Nagyon szeretem ezt az iróniát,humort
írásaidban!
"
halak meg a vízben forrtak
nem kellett a nagy kondér
folyóból merték az ebédet
megfestettem a portréd"
Csodsa jó!
Szép napot:sailor
Köszi Sailor!
Valódi élet egy kis humorral…így el lehet viselni.
Szeretettel
Ica
Köszönóm Ica! ❤