Bolti lopás

Sziklakemény szívem
Elfedték szurokszínnel
Betonváros szülötteként
Arcomon a sikátori fény,
Cigarettacsikk a sínen
Hullaszagúként a sitten,
Izomfájdalom hasogat, s
Vágott sebet nyalogat
Hamuszürke penge,
Forró lánggal éget,
Mint múló emlékezet:
Bolti lopás a sarkon
Utolsó halk sikoly,
Zsugával izzó talpon
Rohanás ki az ajtón,
Bele a füstszagba s
Rendőri parancsba,
Üvöltés át a hártyán
Bilincsbe vágják
Kincset érő kezem,
Vér folyik szememben
Munka nélkül éltem
Levegőtlen helyen
Nem altatott az éj
Most is lassan fog
A cella penész.