Tán nem hiába botlik az agyba
egy vesszőcske hiánya hirtelen:
"Tán ami első látásra zagyva,
ott duplán csillan meg az értelem?"
Tán becsesebb, ha kolléga csettint:
"Lám, nincs se pont, se dőre nagybetű;
pontosvesszőmentes munka ez!", mint
hogy ne veszkődjön a nagyérdemű:
nyelvtannáci… vagy csak másokon csiszolt,
tán elfoglalt olvasók ezrei!
Tán nem bánt, ha igazán tiéd se volt,
s mégis sikerült elveszíteni.
3 hozzászólás
Üdvözletem, Gyula!
Az öt csillag a kivitelezésnek szól. A verset érdekesnek találom, és talán kapiskálom is. Ha egyszer elolvasom a Závada-verset, talán jobban meg is értem.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Köszönöm az elismerést. Magyarázatként hadd idézzem Kurt Vonnegut egy jótanácsát, amelyet ugyan novellaíróknak szánt, de szerintem bármilyen irodalmi alkotásra kiterjeszthető:
"Úgy használd a teljesen ismeretlen olvasód idejét, hogy ne érezze, hogy kárba ment." (ld.: http://www.openculture.com/2015/04/kurt-vonneguts-8-tips-on-how-to-write-a-good-short-story.html)
Lehet tudni néhány esetről, ahol a központozás elhagyása önálló jelentést hordoz (ld.: "a királynét megölni nem kell féljetek"), de ha egy író vagy költő csupán divatból vagy hanyagságból tesz ilyet, nehezítve a megértést, akkor felmerülhet, hogy nem tiszteli eléggé az olvasója idejét. A Závada-versnél is erre gyanakszom, de örülök, ha valaki megcáfol. Sajnos számtalan más műnél is élni lehet a gyanúperrel…
Kedves Gyula!
Tetszik a vers, és ami azt illeti, én is a központozás híve vagyok. Azért bemásolom ide az eredetit, hadd olvashassa a versed más is ennek fényében.
Üdv: Klári
Závada Péter – Tán
tán csak a törődés fals varázsa
hinni: valakinek jó, ha vagy
tán csak azért van szükséged másra
hogy szerethetőnek tudd önmagad
tán rátalálni sosem akartál
az se bántott volna, ha nem leled
most, hogy könnyedén tiéd lehetne, tán
fontosabb az, hogy elveszítheted
így többé magadat nem kell okold
mert ezt a játszmát senki sem nyeri
tán az bánt, hogy igazán tiéd se volt
s mégis sikerült elveszíteni