Bársonyosan simogat a szél,
Udvarol akár egy kiskamasz.
Dolgát elvégezte, fut a tél
Az útból, elzavarja a tavasz.
Pezsdülő világnak óhaja
Egy rejtekhely, ahol szerelmesen
Suttog csak a városnak zaja,
Távolról morajlik csendesen.
…
Birkaforma felhőt fú a szél.
Ugrik Ő elő hegyek mögül.
Dölyfös árnya messzire elér,
Annak tikkadt városunk örül.
Pang az út kihaltak a terek.
Elalél hőtől, ki él… Habár,
Szökőkutakban néhány gyerek
Tánccal ünnepli, hogy itt a nyár.
…
Ballagok, felettem hold ragyog.
Utcalámpa fénye rám tekint.
Dúdolok egy régi dallamot.
Andalog az Ősz s kezével int.
Piros rendőrlámpa színezi
Elszürkülő ódon ház falát.
Sárgája a múlást hirdeti,
Telt zöldje ígér megújulást.
…
Bamba reggelen a testemet
Unszolom, agyam álomban él.
Dermesztő ujjával festeget
Ablakokra zúzmarát a tél.
Pompás díszben úszik a körút.
Ezer égő fénye ünnepel,
Szól a dal. Elfedve a borút
Teríti be mindent most a hólepel.
13 hozzászólás
Ötletes, és nagyon szép a versed, kedves Rhytom, egészen elkápráztattál.
Néhány apró megjegyzésem lenne, ha megengeded: mondjuk a birkaforma helyett, maradtam volna a bárányfelhőnél; a tél nem zúzmarát festeget az ablakokra, hanem jégvirágot, a zúzmara az más…
Ettől függetlenül versed nagyon szép.
Üdvözlettel
Ida
Kedves Ida!
Nagyon köszönöm, hogy értőn és odafigyeléssel olvastad versemet és köszönöm az építő kritikát, véleményt.
A vers alatti megjegyzésből látható, hogy már ez egy átdolgozás. Ahhoz képest, hogy a többi versem viszonylag rövid időn belül megformálódik, ez valamiért lassabban és nehézkesebben sikerült.
Válaszaim: A birkaforma kifejezést egyfajta szójátéknak szánta a bárány helyett és bevallom a ritmus miatt is jobban tetszett nekem, de valóban a vers alaphangulatához az általad említett bárányfelhő talán jobban illene.
A zúzmarával egyetértek és tudom, hogy a jelentés mást takar. Az eredeti verzióba úgy hangzott: Ablakokra jégvirágot tél. ám ez így a névelő hiánya miatt magyartalan volt névelővel meg ritmustalan. Így lett zúzmara.
Még egyszer köszönöm a figyelmedet és a kedves szavaidat!
Elkápráztattál megint, lassan levakarhatatlan rajongód leszek:) Tetszenek a képek, nagyon jók a rímek, az egésznek a hangulata rendkívül megkapó. Még a közlekedési lámpát is milyen ötletesen olvasztottad a versbe… Ezek szerint az akrosztichon is közel áll hozzád:) Gratulálok!
Üdv: Klári
Kedves Klára!
Megtisztelsz kedves szavaiddal, köszönöm szépen a figyelmedet. A kérdésedre a válasz: Igen már néha betegesen akrosztichon mániás vagyok!
virtuóz "munka"
képszerű, sodró és számomra is ismerős, naponta megélt és átélt képekkel
az a birkaforma felhő felőlem jöhetett, hisz felétek Szentendre felől fú a szél 🙂
Üdv: Cal
Köszönöm a megtisztelő véleményed és a figyelmedet! A szél és a felhők meg jöhetnek nyugodtan, csak ne túl erősen!
Köszönöm a megtisztelő véleményed és a figyelmedet! A szél és a felhők meg jöhetnek nyugodtan, csak ne túl erősen!
Kedves Tamás!
Számomra felüdülés ilyen "korabli" stílusban, választékos és hibátlan verset olvasni.
Külleme is tetszetős és minden olyan, amilyennek lennie kell. Élvezettel olvastam.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
A korabeli jelző megtisztelő, a többi dicsérő szó miatt, már csak a szerénységem miatt is tiltakozom kicsit. Nagyon köszönöm a kedves szavaidat és a figyelmedet. Nagyon örülök, hogy itt jártál!
ötletes, szép vers, jól "megkomponáltad" tetszett.
Nagyon örülök, elnyerte a tetszésedet, köszönöm a kedves szavaidat.
Mennyi minden "fér bele" BUDAPEST-be! 🙂
(Szerencsére a hó még nem esik…)
Grat: Gy.
Köszönöm a figyelmedet!