Buddha tanítása

Páracseppek vagyunk,
felszállunk az égbe,
ha dereng az idő
s langy-esőnek vége.
Megmérettetvén
és könnyűnek találván,
emel az áramlat,
s ki marad a talpán?

Szegény párák mennek,
ég szippantja őket,
napfény, meleg s a szél,
így alkot felhőket.
Majd újjá születnek
esőcseppek gyanánt,
örök körforgás ez,
nem látnak ők halált.

Csak a létforgatag,
egyszer lenn, egyszer fenn,
idekinn, s odabenn
mindenki megpihen.
Míg fel és alá jár
a vertikális kerék,
minden újra indul,
váltanak a cserék.

Ez hát a szamszára,
ez a lét kereke,
lélek, mint a pára
hogyan kerül bele?
Buddhává kell válni,
hogy ebből kikerülj,
Nirvánát elérvén
nyugalomba merülj…

Tedd le hát a terhét,
karmádnak ezennel,
belső békéd keresd
hirdeti a mester.
Nem cselekvés által
szabadulhatsz tőle,
Megválthatod magad,
így haladj előre!

Erre tanít Buddha,
hisz ha újjá születsz,
legjobb a számodra,
ha tudatod üres.
S ha karmád nem követ,
hol léted határa,
eljuthatsz te végül
az áldott Nirvánába.