Kín rímbe szedem az életem
érzem átölel a félelem
Mint börtön úgy ölel körül
minden bűnöm elökerül
Nem rejthetek el semmit
a büntetésen semmisem enyhit
Nem marad más csak szenvedés, félelem
de nem, ezt nem engedhetem
Bűneim nem bánom, mert ez az én életem
rabságom bilincsét könnyen eltéphetem
Eldobhatom és csak nézhetem
mi az mit magam mögött hagytam
Míg bűnös utamon haladtam
Bünben
By Stevee
2 hozzászólás
Ebből az "eldobálásból", mindenkinek sok van…nagyon ráéreztél..
Gratulálok a versedhez!
Üdvi: dp.
Hmm! Nem semmi!
Nincsenek kínrímek, és jól teszed, ha nem bánod meg életed! Minden tettünk tanít minket, rajtad áll, hogyan okulsz, s hogyan folytatod tovább utadat!
Szeretettel: Falevél.