Éjszaka árnyai rontanak rám,
elhagyom hajdani árnyas tanyám.
Úttalan rengeteg vándoraként,
kárhozat vonszol a vétkeimért.
Senkinek senkije nem vagyok én,
farkasok űznek az éj közepén.
Vert kutya bánata vállaimon,
mámoros szívemen vércsekarom.
Virradat bíbora ráborul még,
fellobog, felzokog, távol az ég.
Hallgatag járok e jégszigeten,
köztetek emberek, bús idegen.
29 hozzászólás
Szépen visszaadja ennek az időmértékes versnek a ritmusa mindazt, amit kifejez a "bús idegen"-nel kapcsolatban. Kitűnően illeszkedik a versbe az a néhány – biztos vagyok benne, hogy szándékos – ritmustörés, "technikai fordulat", amit találtam benne. (Ez utóbbiról egyébként Ady Endre jutott eszembe… van egy verse, aminek az a címe, hogy "A Tisza parton". Imádják a verstankutatók azt a sorát, hogy "A szívem egy nagy harangvirág" és nem véletlenül 🙂 Ha elemzed egy kicsit, rájössz 🙂
A versnek a tartalmát – bárkire is vonatkozzon – szívből megértem. Szomorúsága ellenére is magával ragadó.
Remélem, elég bőven magyarázkodtam az ötöshöz 🙂
Üdv: barackvirág
Szép, szomorú, dallamos, akár meg is lehetne zenésíteni…
Tetszik!
Üdv: C.
Kedves antonius!
Nagyon kellemes verset írtál, a hangulata ismerős… hasonló munkám nekem is van:D
Viszont lenne pár észrevételem:
-A második sorban az "árnyas" jelző nem túl jó, főleg, h az előző sorban szerepel az "árnyai" szó is…
-Az utolsó előtti sorban a "jégszigeten" is fura… nem illik a képbe… persze ez is csak a saját kötözködésem.
Viszont ami igazán zavar, az a címadó rész….. "köztetek emberek, bús idegen." – így értelmetlen… nem lehet a Te személyedhez vagy a tömeghez hozzácsatolni a "bús idegen" részt… én értem, h mit akartál mondani, de így ez magyartalan. Hiányzik onnan a "mint" szó vagy pedig a "-ként" utótag…
A csattanó visszafele sült el, viszont a vers ritmikája csodálatos… nagyon finoman van felépítve… kár a végéért, de az javítható… és akkor már én sem tudok belekötni ebbe a munkába…
Egy kicsit ezért tartom rossznak a pontozást, mert így hármast adok a munkádra… viszont javítva ötöst érdemelne… várnék a pontozással, de akkor nem tudom elküldeni a második felét a hozzászólásomnak 🙁
További jó alkotást!
medve
Szia! Gyönyörű a ritmusa, nagyon tud bennem dobogni. Az utolsó sor viszont hiányérzetet kelt bennem (persze itt is megmarad a sodrás, csak valahogy nem kerek az utolsó mondat.) Gratulálok!
Hanga
Szia!
Nem vagyok "szakértő". Nekem vagy tetszik egy vers, vagy nem. Ez tetszik, egyrészt a ritmusa, dallama, másrészt a témája miatt.
Grat. Gy.
Kedves Antonius!
Ahogy kezdtem olvasni, már skandáltam is. Olyan jó a ritmusa, a rímjei, hogy én verstanilag is hibátlannak érzem, a tartalma is tetszetős. Bár nem vagyok igazi kritikus, inkább az érzéseimre hagyatkozom. Azt iszem, megzenésítésre is alkalmas lenne. Én nem keresem a hibákat, hiszen, ha a korabeli nagy íróink versei közt böngészünk, ott is fellelhetünk némi zavart. Ebben én nem találtam. Értékelésem: 5-ös!
Üdv. Kata
Kedves Antonius!
Nekem bizony ez tetszik,méghozzá nagyon.Jó olvasni, no és a mondanivalója is nagyon nagy mélységeket takar.Ez nekem?
Szeretettel üdv:hova
Eléggé bús….
Szomorú vers, de mélyen a szívig hatol. Tetszik.
Szeretettel: Rozália
remek vers
gratulálok
Szerintem mindenki érti aki akarja. Nekem nagyon tetszik. Mind a mondanivaló, mind pedig a forma nagyon jól sikerült. Nálam ez ötös! 😀
Kedves Antonius!
Ez a vers nagyszerű! A mondanivalója szépen átjött, ahogy olvastam, és a verstan, amit beletettél szépen kiemeli mindezt. Nagyon tetszett. Szeretnék még sok ilyet olvasni Tőled!
Üdv: NoDeNem De Baar
Igen, csatlakozom az előttem szólókhoz. Én is rögtön skandálni kezdtem, nagyon szépen felépített időmértékes vers, nem csak verstani, de tartalmi szempontból is.
Gratula!
Poppy
Elnézést kérek mindenkitől a megkésett válaszokért, de néhány napig távol voltam.
Kedves barackvirág!
A „szándékos ritmustörés” annak a józan felismerésnek a következménye, hogy ismerve korlátaimat, nem törekedtem soronként három hibátlan daktilusra, ezért a szótagszámot eleve nem kilencre vettem, hanem tízre. Mind a tizenhat sorban két daktilus után chori jambus következik, már ahol következik, és ad egy picivel nagyobb szabadságot.
Köszönöm szépen a figyelmed, a kedves, értő hozzászólásod és a nagyon megtisztelő értékelésed.
Üdv. a.
Colhicum kedves!
Köszönöm szépen a látogatásod és a nagyon megtisztelő értékelésed.
Üdv. a.
Kedves medve!
Számtalan „nehezen érthető” példát hozhatnék a klasszikusoktól, ha akarnék, de két okból nem akarok. Az egyik okot hadd ne keljen kifejtenem, a másik ok: még a látszatát is kerülni szeretném annak, hogy az én próbálkozásaim eredményét (vagy inkább eredménytelenségét) hozzájuk mérhetőnek tartom.
Az értékeléseddel nincs bajom, szerintem is azért van az ötös skála, hogy azt 1-től 5-ig használjuk. De belekukkantva az alkotótársaimnak írt értékeléseidbe, látva, hogy szinte mindenkinek (marcsi, dpanka sosem, sasára, stb,) a munkáját többre értékeled az enyéménél, és tudva azt, hogy én sajnos ennél a szintnél nem fogok lényegesen „magasabbra törni”, arra biztatlak, hogy ne törődjél egy dilettáns vénemberrel, foglalkozzál inkább a tehetségesebbjével és okítsd inkább őket.
Köszönöm a figyelmed. A munkám természetesen így marad.
Üdv.a.
Hanga kedves!
Nagyon szépen köszönöm.
Üdv. a.
Kedves Gyömbér!
Mindig nagy öröm nekem, ha látlak, olvaslak.
Köszönöm.
Üdv. a.
Kedves Kata!
Ha nálam, a zavarban fellelsz némi verset, és Te ezzel beéred, akkor bennem nem igen fogsz csalódni.
Köszönöm szépen a látogatásod és az értékelésed.
Üdv. a.
Kedves hova!
Igazán örülök, hogy így látod és értékeled.
Köszönöm szépen.
Üdv. a.
Kedves gleam!
Ja… Az.
Rozália kedves!
Köszönöm szépen.
Üdv. a.
András! Köszönöm
Kedves Scherika!
Az első mondatodban van szerintem a lényeg. A többi, megtisztelő ráadás.
Köszönöm szépen.
Üdv. a.
Hosszú és előkelő nevű Uram!
A puszta látogatása is nagy öröm nekem. Hát még a gondolatai!
Köszönöm Neked nagyon szépen.
Üdv. a.
Poppy kedves!
Nagyon köszönöm a látogatásod és a megtisztelő véleményed. Kedves vagy.
Üdv. a.
Medvének szóló szavaim az elutazásomkor olvasott és elmentett,
(érdekes módon időközben itt eltünt) alábbi hozzászólására a válasz:
-A második sorban az "árnyas" jelző nem túl jó, főleg, h az előző sorban szerepel az "árnyai" szó is…
-Az utolsó előtti sorban a "jégszigeten" is fura… nem illik a képbe… persze ez is csak a saját kötözködésem.
Viszont ami igazán zavar, az a címadó rész….. "köztetek emberek, bús idegen." – így értelmetlen… nem lehet a Te személyedhez vagy a tömeghez hozzácsatolni a "bús idegen" részt… én értem, h mit akartál mondani, de így ez magyartalan. Hiányzik onnan a "mint" szó vagy pedig a "-ként" utótag…
A csattanó visszafele sült el, viszont a vers ritmikája csodálatos… nagyon finoman van felépítve… kár a végéért, de az javítható… és akkor már én sem tudok belekötni ebbe a munkába…
A vége:Egy kicsit ezért tartom rossznak a pontozást, mert így hármast adok a munkádra… viszont javítva ötöst érdemelne… várnék a pontozással, de akkor nem tudom elküldeni a második felét a hozzászólásomnak 🙁
Csak a lényeget raktam föl, ne hogy azt higgye valaki, hogy elért az aggkori szenilitás és magamba beszélek