céltalanul sistereg a szél nincsmár
levelek között, osonva tépeget fénytelen
hazahúzó boglárt, az út portalan gőgje
mosolyogva int rád, most nincs szekér
csendet törő szava
nincs varázslat csak tapogató lélek
hallod vagy nem már csak alig élek
felrémlenek éjszakai álmok, csendes
éjszakában villogó királyok, nem intenek,
nem szólnak, csak fagyok levelek deres
hangja szólhat-csendesen ring egy gondolat,
ne félj nem bántalak
gurulnak itt szépen szóló szonettek
ó mily szép a nyelve itt egyeseknek
a valóság dörömböl, minden ablakon
szaggatott érvek sulykolódnak, dorombolva
kérnek fanyar szállást, szót, teret és lélegzetet,
mi oldja fagyos jegek zárt zaját, hol lét és
lélek együtt hentereg, s nem üt meg minden
szóval haldokló életet
céltalanul sistereg a szél, az ember zörgő
csonttal is álmodik, csendesen áldozik, magán
nem marad bűn, csak a lélek, a lélek
nem változik.
céltalanul
By ruca
12 hozzászólás
Szia ruca! 🙂
Belevitted a lelked rendesen a tartalomba, mint mindig. Hullámzik az egész vers a céltalanságtól a biztosig, az eltaszítástól a féltésig. Éppen ezek az ellentétek adják a gondolatok magvát.
Nagyon tetszik a zárásban megjelenő Oltár, a hit, az Ember, aki az áldozás után bűnbocsánatba hajlik, a lelke ezáltal örökre tiszta marad. A Lélek viszont új életre kel…
Patyolat-vers ez. Nagyon tetszik mert megint adtál magadból valami újat. Persze ezt csak az érzékelheti, aki eddig is olvasgatott nálad. 🙂
Nem céltalan bolyongtam itt. Jólesett. 🙂
Szeretettel: Kalin
Valóban benne van a küszködés is, sok céltalan gondolat kószálgat itt,
van némi hit és remény, talán még megújulás is, de a lélek az változatlan.
Örülök,hogí itt vagy!
ruca
Nagyon jó!
Gondolataid,átéléseid,emlékedésed…
sokat mondanak!
´a valóság dörömböl minden ablakon´…
…´kérnek fanyar szállást,szót,teret és lélegzetet´
…elismeréssel:sailor
Köszönöm elismerő szavaid.
r.
Kedves ruca!
Még szép, hogy nem változik, legalábbis nem kellene neki, mert forma nélküli, céltalan.
Üdvözletem!
szia eferesz, változatlan a lélek, köszönöm a látogatást!
ruca
Elmélyedtem elmélkedésedben kedves ruca!
Élmény volt!
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm, hogy megtiszteltél a véleményeddel, látogatásoddal:
ruca
Csak a lélek nem változik?
Mondják, kutyából nem lesz szalonna, szerintem meg igen. 🙂
Miért is változna, hiszen céltalan, ez a hazája, a szellemvilág, és a testét is ide kell felemelnie.
Örömmel olvastalak, és köszönettel tartozom: KÖSZÖNÖM!
Kedves ruca!
Ez az írásod is ´megfogott´…mégegyszer,megint itt jártam
"Cseppnyi csend… a zápor árva ritmusát
átkuszálva váltja át a szél, kerek
metrumokra bont, magába így mos át,
szórt kolónok itt, ott hexaméterek…"
Elismerésem:sailor
Kedves ruca!
Elnézésedet kérem,hogy nem írásodból idéztem!
Mentségemre szolgáljon,hogy többször kidobott a rendszer
és sok minden ´mellésikerült´!
ELNÉZÉSEDET KÉREM!
Üdv:sailor
Jó erejű, szépen futó vers, tetszett a tartalom vezetése, a hullámzása. Ami gond szerintem, hogy ha a hosszú gondolat végét ponttal zártad, akkor kellene az elejére a nagybetű. Szintén központozási hiányosság, hogy a vers második negyedében valahogy elhanyagoltad a vesszőket, azt megelőzően és az után pedig kitetted. Bennem így zavaró, el tudnám képzelni írásjelek nélkül az egészet, de ha használod, azt javasolnám, azt tedd következetesen. Örömmel olvastalak, jó vers, a rímeltetése is szépen jött.
aLéb