Charles T. Turner: Lettyke földgömbje

LETTY’S GLOBE

When Letty had scarce pass’d her third glad year,
And her young, artless words began to flow,
One day we gave the child a colour’d sphere
Of the wide earth, that she might mark and know,
By tint and outline, all its sea and land.
She patted all the world; old empires peep’d
Between her baby fingers; her soft hand
Was welcome at all frontiers. How she leap’d,
And laugh’d and prattled in her world-wide bliss!
But when we turn’d her sweet unlearned eye
On our own isle, she rais’d a joyous cry,
“Oh! yes, I see it! Letty’s home is there!”
And, while she hid all England with a kiss,
Bright over Europe fell her golden hair!

_____________________________________

LETTY FÖLDGÖMBJE

Alig múlt három, s amit csacsogott:
Naiv, ártatlan, gyermeki szavak.
Egy napon Letty földgömböt kapott,
Színes csodát, mit forgatni szabad,
És látni rajt’ tengert meg földeket…
Egy világot érinthetett keze,
S hogy ujjai közül kileshetett
Több birodalom nagy területe,
Csak nevetett és boldogan ugrált!
Mikor tudatlan, kedves szemeit
A szigetünkre csaltuk – „Ó, ez itt,
Látom, igen, ez Letty otthona!” –
Így ujjongott, csókolva Angliát,
Míg Európán fénylett gyöngyhaja!

___________________________