Jő az éj,
és szívem jön hozzád,
bennem ő
nem érzi jól magát.
Kebledre fekszik majd,
s mint egy kő,
merülő,
szívedhez süllyed ő.
Ott lész,
ott lész nyugalma tán,
mint lelki társ
örök Te oldalán.
Fordította: Szöllősi Dávid
_____________________
ES IST NACHT…
Es ist Nacht,
und mein Herz kommt zu dir,
hält´s nicht aus,
hält´s nicht aus mehr bei mir.
Legt sich dir auf die Brust,
wie ein Stein,
sinkt hinein,
zu dem deinen hinein.
Dort erst,
dort erst kommt es zur Ruh,
liegt auf dem Grund
seines ewigen Du.
4 hozzászólás
Kedves Dávid!
Nyilván nem venném a bátorságot arra, hogy a Te fordításod bíráljam, mikor ezerszer is elismerem azt a tudást, amivel rendelkezel. Most a vers elemzésébe mégis megpróbáltam valamilyen amatőr szakmaiságot belecsempészni, így azt tudom írni, hogy a szótagszám egyezik és amit különösen is kiemelnék az az, hogy az eredeti vers második versszakának utolsó sora alliterál, ahogy a Te fordításodban is.
Maga a vers – mármint az eredeti – annyira nem nyerte el a tetszésem, de hát ízlések és pofonok különbözők.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Mivel – Attilához hasonlóan – én is hímrímeket (ti-tá) érzek valamennyi sor végén, Így igyekeztem fordítani is. A nagyon rövid-soros rímelő versek fordítása mindig nagy kihívás.
Egyetértek! Morgenstern a gunyoros versek, a csipkelődő versek műfajában volt inkább otthon… Ezt más hozta, én is megcsináltam, önként vállalt feladatként, a rutin erősítésére az adott nyelven.
Köszönöm, hogy olvastál, méltattál, és még azt az alliterálást is észrevetted, amit én ösztönösen követtem el, anélkül, hogy észrevettem volna… 🙂
Szeretettel: Dávid
Köszönöm. 🙂
🙂