B evésődött agyunkba sok dalod, s Te
Ó riás leszel. Madár, ki szárnyal el,
D e itt marad. A Nap, s a Szél üzente:
I tt se voltál, de vagy, s örökké leszel.
L épteid már fényes úton járod,
Á lmodban könnyedén repül a bálna.
S zíved égbe szállított, de látod,
Z enéd visszahoz, s a szívünk kitárja.
L ebegünk veled ég és föld között,
Ó ceánmélyben, hegycsúcsok fölött.
C sended beszél tovább, s mi csak hallgatunk.
I dőd lejárt, s te halkan elmentél,
P ereg könnyünk, de ez már mit sem ér,
Ő rizzük emléked, míg meg nem halunk.
11 hozzászólás
Szia dodesz! 🙂
Elsőként szeretnék szólni itt. Több minden összefonódik bennem versed által, hát nyilván, többszörösen is eltaláltál gyenge pontjaimon. 🙂
A szonettek számomra fontosak, ha akrosztichon is, akkor duplán meghajlok.
Ha zene is összegződik benne, akkor már alig jutok szóhoz.
Ha pedig emlékezés is, akkor veled tartok, mert Cipő nekem is a szívem csücske volt.
Utálom, hogy a rímek miatt kötözködnöm kell. A tagolás Petrarca szerinti. A rímképlet nem.
Mondjuk tudom, hogy nem harapod le a fejem eme észrevétel miatt. :)))
Nagyon tetszik a vers, méltó emlékezés, értékes is. 🙂
Na, kíváncsi vagyok, hogy miként alkottad e formát. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Tökéletesen igazad van, petrarcai felosztás, s még csak nem is shakespearei rímképlet. Grendorf (Hámori István Péter) szonettjeiben találkoztam ezzel a formával, s annyira megtetszett, hogy azóta ezt alkalmaztam. Hogy a petrarcai mennyire szigorúan kötött forma, azt csak itt tudtam meg, Tőled. Nem sűrűn olvasok utána ilyesmiknek, de a Te instrukcióid után megnéztem, s valóban igazat beszéltél. 🙂
Azelőtt a szonettjeimet más rímképlettel írtam, váltogatva a variációkat. Főleg a tercinákét.
De írtam egy saját találmányút is, 5-5-2-2-es felosztásban.
"Sonettare necesse est!" 🙂
Szeretettel: dodesz
"Sonettare necesse est!" 🙂 (Tetszik a szlogen! 🙂
A fortélyokat én csak önzetlenségből kaptam, próbáltam magamban megformálni, átformálni. 🙂
Bármennyire megdöbbentett a rímképlet és bármi más, tartom a véleményem: nagyon tetszik a vers.
Nagy hatással volt rám összességében.
A többi csak eszmecsere volt, aminek azért örülök, mert tőled is folyamatosan jön felém az építés. 🙂
Köszi a téglákat. 🙂
Szeretettel: Kankalin
"Just another brick in the wall." 🙂
Minden téglámat igénybe vehetsz, amennyiben alkalmazni tudod építkezésednél! 🙂
"Sonettare necesse est!":)
Szeretettel: dodesz
Az újabb téglák jól jönnek a falhoz, maltert pedig tudok keverni. :)))
"Sonettare necesse est!":)
Szeretettel: Kankalin
Kedves dodesz!
Nekem is kedvencem a szonett, még ha nem is oly tökéletesen, mégis művelem.
Ez a szonett a kiemelt betűkkel, úgy, ahogy van, nagyon szép. Igen, én is észrevettem, hogy nem egészen Petrarca-i. Azonban nekem gyűjteményem van más Nagynevek-től is szonettekben, ahol igazán többféle rendszert is követnek. S a kötetet Andreától kaptam, aki szintén Nagymenő versírás terén. (Tévedés ne essék, a Nagymenőt ilyen téren nem magamra értettem!)
Nekem nagyon tetszik a versed.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm a véleményed.
Bizony, több sebből vérzik ez a szonett, ha szigorúan vesszük. De szerintem van szonett, ami 14 sorból áll, bármilyen tördelésben is legyen. Aztán van petrarca-i és shakespeare-i. Részemről a klasszikusokat szeretem jobban, törekszem is úgy szerkeszteni, de csak nagyon ritkán sikerül. .)
"Sonettare necesse est!" 🙂
Szeretettel: dodesz
Kedves Dodesz!
Gyönyörű verses nekrológot írtál! Valamennyiünknek, kik szerették, hiányzik.
Gratulálok, nagyon szép!
Szeretettel: Magdi
Köszönöm, kedves Magdi! 🙂
Igyekeztem beleszőni néhány dalcímet. 🙂
"Sonettare necesse est!" 🙂
Szeretettel: dodesz
Szia Dodesz!
Azt már régóta tudom, hogy jól írsz. Nem megleptél meg ez ügyben most sem.:))
Szerettem a zenéjüket a maga egyszerű, de mindenkihez szóló mivoltában. Hiába maradt még valami abból ami a Rebublic, Cipő nélkül semmi sem maradt. Nagyszerű megemlékezés róla.
Üdv
Zoli
Szia Zoli!
Köszönöm, megörvendeztettél a véleményeddel. 🙂
Bizony, mezítláb már nem szalonképesek!
"Sonettare necesse est!' 🙂
Üdv.: dodesz