Csak ballagunk, mint kis sétál,
de ez oly másmilyen,
búcsú-ízű ajkunk fanyar,
s mégis édes -, igen!
Édes, mert a jövőbe néz,
új cél, új feladat,
s mégis fanyar és keserű,
…itt tovább nem marad.
A mi kedves iskolánkban,
vár megszokott padunk,
s az ásító osztályterem,
amit ma elhagyunk.
Tanárainktól búcsúzunk,
kikre mi felnéztünk,
sok pajtásunk úgy szeretjük,
mint édestestvérünk.
Az átadott ismeretet,
míg az évek teltek,
köszönjük, jó tanáraink,
…s hogy jóra neveltek!
Elballagunk, elbúcsúzunk,
ajkunkon bús ének,
nehéz szívvel válunk mi el,
s előttünk az élet!