Ceruza és papír az asztalon,
gondolatom most erre karcolom.
Szavaimban harcol a fete, s a fehér.
Szeretnék igazat, szépet írni,
az minden kinccsel felér.
Nehéz ebben a kétpólusu világban.
Az út előttem áll, kétfelé váltan.
Az igaz úton szeretnék haladni,
Istenem! – segíts választani.
Távol vannak tőlem a csillagok,
alattuk én, apró porszem vagyok.
Rám telepszik olykor a fekete,
sötét, mint a gödör feneke,
eltűnik a fehér egészen …
vissza tér – e még? – ezt kérdem.
Lehet, hogy utat tévesztettem,
s nem a jó felé mentem?…
Csábítottak csillogó alakok,
ígérték, – mindent megkapok
Titok a sötétben volt elrejtve,
de érték az nem volt benne.
Rossz felé halad a világ kereke,
szeretném visszafordítani, –
– segíteni mondd, akarsz-e?…
Éjszaka távol vannak a csillagok,
de jönnek a fehér fényű nappalok.
A Nap árasztja majd meleg sugarát,
s leolvasztja rólam az út fekete porát.
Most itt állok az ég alatt , … fehéren,
lassan átváltozok, – egészen.
17 hozzászólás
Szia Vali! 🙂
Te mindig igazat és szépet írsz, azért is szeretek hozzád betérni. 🙂 Az az igazság, hogy számomra magad vagy a kincs, az erősítés. Szerintem nem lehetnek kétségeid: az igaz úton haladsz. A csillagok nagyon közel lehetnek hozzád, én úgy gondolom, mert magad is egy jóságos csillagocska vagy. 🙂
Éjszaka, amikor behunyod a szemed, a csillagok ott ragyognak és simogatnak. 🙂
Ajjaj! Eszedbe ne jusson átváltozni, mert te így vagy jó, ahogy én megismerhettelek. 🙂
Nagyon szép ez a vers, igazi tiszta lélekből fakadó! Köszönöm, mert több lehetek általad, és mosolyogva! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nem tudom megérdemlem – e azt a sok kedves, szép szót amivel versemet és személyemet illetted. Ha nem, akkor majd igyekszem rászolgálni. A versről pár szót. Tudod ez a kor amiben most élek számomra megfejthetetlen. Olyan mint egy hatalmas gombolyag. Ezt a gombolyagot fejtegetem amikor magamban vagyok. Szeretek magamban lenni, tudod ott legbelűl. Ott kutatok legtöbbet, hiszen minden emberben,í gy bennem is ott van a mindenség. Hát ezt a mindenséget csodálom meg naponta , kívűl belűl, magamban és az utamra tévedt emberekben egyaránt. A kincseket meg begyüjtöm, ezek az én igazi értékeim. Köszönöm, hogy rendszeresen olvasod verseimet, írásaimat és részletesen kommentálod. A csillagokat is köszönöm.
Szeretettel ölellek:Vali
Szeretettel ölellek:Vali
:))) Szerintem megérdemled. :)))
Inkább én tartozom köszönettel! :))) És én is szeretek magam lenni. :)))
Szeretettel: Kankalin
Valika kedves!
A színek bizony olyanok mint a lelkünk. Ha éppen boldogok vagyunk akkor pirosat, ha nők akkor lilát, ha vidámak akkor sárgát érzünk. Nekem már régóta nem kell a fekete, és a fehér sem, azért mert két unalmas szín. Bár mindkettőnek meg van a maga varázsa,… a mélység és a tisztatáság. Most teljességgel értem a színeidet, az igaz út ott van Benned, fehérlik,… és mivel látod még a csillagokat, vágysz a ragyogásra is. Valika, most is ragyogsz! Én látlak,… csillagporos a ruhád! Az új képeden ott van az új szín!!! 🙂
Most gratulálok mélyfekete,… és egyben vakítófehér versedhez! 🙂
Szeretettel: pipacs
Kedves Vali!
"Elétek adom az átkot és az áldást…, válasszatok!" Ezt mondja az Úr a teremtés könyvében. Azért nem minden ennyire fekete és fehér az életben, mint a vallásfilozófiában. A szürkének számtalan árnyalata van, s a jó és a rossz keverednek, vagy olykor nézőpont kérdése, olykor a sors fátuma. Azt mondják a bölcsek, hogy minden rosszban van valami jó is… A választás mindig felelősséggel jár, de utólag könnyű okosnak lenni.
A rossz döntések is formálhatnak minket utólag, tanulsággal szolgálhatnak.
Csak gonosszá ne váljunk, lelketlenné, mert azzal ártunk a világnak leginkább!
Gratulálok elgondolkodtató versedhez!
Szeretettel: Albertj
Kedves Ica!
Mindenekelőtt köszönöm tartalmas , értékes hozzászólásodat. Boldog vagyok, hogy ilyen mély gondolatokat ébresztettek soraim. Én szeretem a színes világot. A vers mondanivalója viszont le egyszerüsíti a színvilágot, csak fehér és fekete. Tulajdonképpen ez a jó és a rossz, a fény és a sötétség, mint lehetőség ami szerint élni lehet.Természetes Te ezt jól érzékelted, kiérezted a versből. Köszönöm szép szavaidat, értő hozzászólásodat. A csillagport igyekszem megőrizni, nem magamnak hanem a mások örömére, gyönyörűségére.
Szeretettel üdv:Vali
Szia!
Örülök, hogy elolvashattam versedet, mert nagyon szép!
Szeretettel: Eszti
Kedves Albert!
Köszönöm a hozzászólásodat. Boldogság tölt el, hogy akik hozzászólást írtak, így Te is igyekeztek megerősíteni a vers igazi mondanivalóját. Bizony az élet nem csak fekete és fehér. Egyetértek abban is, hogy a sorsunk alakulása is befolyásolja, mennyire színesnek éljük meg világunkat. Valóban a rossz is valamiképpen javunkat szolgálja. Tanulunk belőle. A gonoszság sajnos nem csak létező fogalom. De a szó párja a jóság. Én próbálok úgy élni, hogy ha már választani lehet ne tegyek túl nagy kerülőt. Választom a jót, a tisztát, a szépet, a szeretetet, a fehéret. Én már nem engedhetem meg magamnak a másik utat, az túl hosszú, én meg már fáradékony vagyok így a hatodik X en túl. No meg nem is akarok már más lenni. Természetesen mindehez én kevés vagyok. A FÖNTRŐL jövő segítség és az utamba kerülő jó emberek segítsége nélkül szinte lehetetlen. Ezért mondok most köszönetet Neked is ki úgy gondolom egy úton jár velem.Köszönöm.
szeretettel üdv:Vali
Esztikém!
Köszönöm a szép jelzőt, és a csillagokat is. Köszönöm, hogy rendszeresen látogatsz.
szeretettel üdv:Vali
Sokunk nevében szerettem volna előbb szólni, mert célja mindenkinek ez kellene legyen. Tisztán, és fehéren. A magam nevében viszont bátran szólok, szép versedben amit megfogalmaztál egy hitvallás. Biztos vagyok benne, hogy a legjobb úton haladsz.
Nekem azt mondták, nincs csak fehér, és csak fekete. Színek vannak. Fehér és fekete.
Gratulálok: szaffy
Kedves Szaffy!
Mindenekelőtt köszönöm értékes hozzászólásodat. A cím után a pontok elgondolkodásra kérik az olvasót. Szerintem Te teljesen megértetted amiről a versem szól. Valóban színek vannak, fehér és fekete. Ezekben a színekben van minden más árnyalat, hogy melyik mikor jön elő az rajtunk múlik.
Szeretettel üdv:hova
Nagyon jó rímek, szép sorok, elgondolkodtató mondanivaló.
Nagyon tetszik: Szeretettel Tibor 🙂
Köszönöm Tibor, – a csillagokat is.
szeretettel üdv:Vali
Kedves Valika!
Ahogyan a színek közt a fehér és fekete, a világban a csillagos Ég és a Föld, vagy a jó és rossz, a szép és a csúf közt végtlenü hosszú lehet az út, sokszor nekünk is végig kell járnunk életutunkat, hogy lentről egyre feljebb tudjunk kapaszkodni, a jót, a szépet, az igazságot és szeretetet elérve a csillagos Ég felé haladjunk…
Azt írtad gyönyörűen megszerkesztett (tartalom és külsőt is értve alatta) versedben:
"Rossz felé halad a világ kereke, szeretném visszafordítani, – segíteni mondd, akarsz-e?…" Én igen, szeretnék segíteni, s ugyanazt kérni Tőled, s más emberektől, hogy Te és mások is segítsenek nekem is. S ha a sok gonoszság és kegyetlenség helyett a jóság és szeretet kapna helyet mindenki lelkében, egészen más lenne a világ, és a mi életünk.
Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem, versedet olvasva.
Szeretettel: Kata
Drága Katám!
Ne vedd szerénytelenségnek, de hiányzott a szvad.Nos , így teljesüljün minden kívánságom. Itt vagy , és csodaszépeket írtál. Köszönöm. Én igyekszem segíteni, tudom Te is eszt teszed. Most elárulok egy titkomat. Mikor esténként átgondolom a napomat, sokszor eszembe jutsz. Az életed , amit megéltél és a küzdelmed ami még most is tart. Én előttem példaértékű ahogy viseled a nehézségeket. Mindíg küldök Feléd egy jó gondolatot, talán ezzel segíthetek valamennyit. Én hiszek benne. Köszönöm a részletes hozzászólásodat, gondolataidat miket megosztottál velem.
Szeretettel ölellek:Vali
Kedves hova, a versed gondolatával csak azonosulni lehet. Szépen írtad meg, és tetszetősen mutatod a lélek örök tépelődését: vajon jól csináltam-e? Nem elég jót akarni, de tenni, tenni kell – mondja a költő, és Te is erre sarkallsz.
Irénke!
Köszönöm,hogy szorgalmasan olvasgattad verseimet. Az értékelésedet is köszönöm szépen.
Szeretettel üdv:Vali