Te jársz a fejemben,minden egyes percben.
Minden éjjelen Rád emlékezem,
Megelevenedik a múlt,
Bár tudom ez már mind elmúlt.
Mégis hiányzol,nem tudlak feledni,
Még ha te mást is szeretsz,
S rám már szemet sem vetsz.
Bár tudnád mennyire fáj,
De én vagyok a bűnös,nekem ez jár.
Mégis folyton reménykedem,hátha lesz rá esélyem,
Hogy elmondjam amit nem szabad,
Hogy kimondjam minden vágyamat.
6 hozzászólás
Szépen fejezed ki a fájdalmadat és az igazságtalanságot.
Hozzon boldogságot Számodra az új év!
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólást:)
Boldog új évet!
délia
Szia!
Én ehhez már írtam! Te jó ég hová tűnt?
Tetszik az őszintesége, a vágyaid tiszta kimondása és, habár lemondó, de mégis valamiféle bizakodást érzek a sorok között. Fájdalmadon enyhíthet, ha ilyen tisztán írsz az érzéseidről.
Szeretettel
((Zoli
Kedves prince!
Nem tudom hova tűnt az előző hozzászólásod:),de örülök hogy írtál és hogy tetszik a versem.Jól látod,a remény még mindig megvan bennem..A fájdalmamat pedig próbálom kiírni magamból.
délia
Nem rossz, de az igazi mélységet hiányolom belőle.
A ritmus és a rímek a helyén vannak, de kicsit hétköznapi és elcsépelt a stílus, nem találom benne az igazi egyéniséget.
Üdv.:Tamás
Örülök,hogy erre jártál és köszönöm a kritikát.Így sikerült a legjobban kifejeznem az érzéseimet abban a pillanatban.Ezek csak próbálkozások…
délia