Tudod, úgy volt, mint ott a mesében,
ezerfelé tört a gonosz tükör.
Átkozott szilánkját szememben érzem,
szívem is megfagyott, már nem gyötör
se bú, se gond, se bánat, se kín…
Elő a szánt! Fel a jéghegyre velem!
Mire leérünk meglásd, nem érzel semmit…
Te sem!
Csalogató…
By Gyömbér
15 hozzászólás
Ez nagyon jó! 🙂
Aranyos!
Kedves kis vers!
Szirom
Szia!
Ez nagyon kemény vers, nem vagy Te ilyen..ahogy a megjegyzésben írtad is. Nagyon jó lett, attól nekem még inkább tetszik, hogy elvonatkoztattál saját magadtól, és nekem kedvesen előjött újra a Hókirálynő motívum.
Őszintén, nagyon tömör, kifejező, kiváló vers.
aLéb
Jegesen dermesztő gondolat. Elfelejtetted: télen is süthet a nap! S felolvaszthat minden jégcsapot:)
Gratulálok Gyömbér, mint vers nagyon jó, de a fagyos gondolat nem, tessék sapkát és kesztyűt húzni, úgy csuszni le a szánon!:)
Nagyon tetszik, kedves Gyömbér!!!
Ez nagyon szép lett!Nehéz rá szavakat találni:)
Annak örülök, hogy te nem annyira… Azért bizonyára vannak sokan, akik így éreznek. Nagyon jó verset írtál, gratulálok!
Pedig én először érezni akarok és utána jöhet a semmi.Különben remek strófa.Grt.Z
Köszönöm, hogy olvastátok! 🙂
Olyan határozott..:))
Talán olyan mint te?:)
Jó kis csalogató, de én még gondolkodom..))
Gyömbér! Gratulálok ismét!
Még egy vélemény…
Érdekes, mert mindig megírom a véleményem, majd elolvasom Másokét is.
Látod itt például, igen sokféle értékelés született.
Nos ezért jó, mert sok sok gondolatot ébreszt, sokféleképpen, az írásod, vagyis széles körben "hat".
Ezt én nagyon értékelem.
A dupla hozzászólásért dupla köszönet! :))
Hát,itt már minden elhangzott,
többet én sem irhatok.
Megint elgondolkodtatott…
Tudom!
Andersen
Kay, és Gerda
bámultam a meséit annak idején
Frigyes
Igen. Kay és Gerda. A mai napig a kedvenc mesém. …és az is marad…
Zsó