Ha körülvesz a csend,
s minden vágy elmarad,
a kifosztott idő is
némán tovább halad,
felsejlik majd benned
szerelmem hiánya,
sötétségbe hajlik
lelkednek magánya.
Hiába sóhajtod
akkor a nevemet,
szívem már tégedet
addigra eltemet.
Nem hiszel álmokban,
útjukra engeded,
s akkor lesz igazán
mélységes a csended.
10 hozzászólás
Szia Judit!
A csend mélysége, tud utat törni magának.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Sokféle csend van, vigyáznunk kell, hogy melyik tör utat magának.
Nagyon köszönöm! Judit
Bizony így van kedves Judit. Nagyon szépen érzékeltetted az érzést amely csendbe burkolózik.
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Nagyon köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel, Judit
Szép ez a csend kedves Judit,de fájdalmat és csalódottságot érzek benne.
Nagyon kellemesen körül ölelt és át tudtam érezni az üzenetét, bár fájt egy kicsit oda bent.
Kellemesebb csendet kívánok neked, mely elringat és megnyugtat!
Kedves Zsolt, örülök, hogy nálam jártál!
Üdv, Judit
Igen, akkor már hiába!
Előbb kell az odafigyelés, a megértés, a szerelem!
Gratula!
Barátsággal:Zsolt
Kedves Zsolt, Nagyon köszönöm!
Kedves Judit!
Kicsit szomorú a csend néha.Nagyon szép vers.
Szeretettel:Ági
Köszönöm Ági!
szeretettel, Judit