Alszik a csend,
elfáradt mára,
szokatlan rend
bújik a mába.
Halkul a nesz,
szusszan egyet még,
múlik a stressz,
a zajból elég.
Pihen a hang,
a dallam halkul,
libben a haj,
alszom jutalmul.
Alszik a csend,
elfáradt mára,
szokatlan rend
bújik a mába.
Halkul a nesz,
szusszan egyet még,
múlik a stressz,
a zajból elég.
Pihen a hang,
a dallam halkul,
libben a haj,
alszom jutalmul.
8 hozzászólás
Editke! Bizony sokszor jó elcsendesedni és hallgatni a csendet. Versed nyugtatólag hat és szerethető. Éva
Köszönöm!😄
Kedves Edit! "Halkul a nesz" írod a második versszakban. Megfogott ez a kép, mert a nesz maga is halk! 🙂 Azért nesz. De a csöndnek is vannak fokozatai, amelyeket megmutattál itt nekünk! 🙂 Szeretettel üdvözöllek: én
Köszönöm! 😊
Kedves Edit!
Nagyon jó, kedvem támadt visszafeküdni az ágyba, vissza álomország rétjeire.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Köszönöm! 😀
Dallamos, játékos, mégis elálmosodtam 🙂
nagyon tetszett:)
Szeretettel olvastalak : Zsu
Köszönöm! 😌