Csoki dal

Édes, édes, édes, két szép szemed,
Édes, édes, édes, mindened!
Édes az ajkad, méz a mosolyod,
Édes leszel, ha átölel karod.

Édes a cukor, még édes a bor,
Édesebb a hangod, ha szavad szól.
Szólj hát hozzám, édes hívó szóval,
Koccintsunk majd drága nemes borral!

Súgd fülembe mindazt, mi jó Neked!
Mondd meg, (hát) hogy lehetnék Veled?
Csok’ csok’ csok’, édes a csokoládé,
Ha csókra vágysz, ne légy málé!

Csoki lány, csoki lány, csoki lány,
Csoki lány, csoki lány,……..
Óh, csoki lány!

Édes, édes, mind a csokoládé,
Nem lehet mind mi jó, csak a másé.
Mert, mogyorós, diós, epres, meggyes,
Hogy lehetek ily’ forrón szerelmes!?

Forró, forró, forró csokoládé,
Mondd, hogy lehetne ajkad a számé?
Bolond, bolond, bolond, e kis dallam,
Hogy nevetésed újra halljam!

TRÉFA hát, bolondos e nótám,
Kérted versem, dalom, legyen vidám!
Egyben azért mégis biztos lehetsz,
Igaz minden szavam: szívem szeret!

Csoki lány, csoki lány, csoki lány,
Csoki lány, …….
Óh… óh… óh… csoki lány!

Majd, ha a szemed, szemembe réved,
S egyszer kezed a kezembe téved,
Nem kell nekem többé a csokolád’,
Mert Veled, édesebb a Boldogság!