Nagyon rossz, ha valakivel azt követik el, amiről írtál a versben.
Tetszik benne, hogy tömör, frappáns a mondandód, mégis remekbeszabott.
Szerintem elég meggyőzően, szinte hibátlanul ísz, jól átjönnek a hangulatok, amiket érezhetsz írás közben.
Tetszik nagyon és gratulálok,
Üdv.:Tamás
Szia!Jó alapötlet a csont-szív párhuzam,jól végig is vezeted,kifejted,de azért ha nem haragszol,nem mondom,h hibátlan:)
Nem stimmelnek a szótagszámok,ez megöli a ritmust.Nem mondom,h feltétlen mindig felező8asban kell dalolni,de sztem érdemes egy ilyen kemény vershez megfelelő formát választani és ahhoz tartani magad szigorúan.A keresztrím sztem illik hozzá,az jó választás volt,lelassítja az ütemet,összekapcsolja a sorokat,várakozással tölt el,h mikor jön már a rácsendülő rím.De mondom,még dolgoznék a szótagszámon,és sztem jó lenne,ha nem egyforma hosszúak lennének a nemrímelő sorok,ahogy tulkép most is van.A központozással viszont jól éltél,bár talán a6.sor után tennék pontot,sőt az5.sorban is lehet,h érdemes lenne vessző helyett pont legyen.Attól megtorpanna kicsit,és ugyanolyan kemény,rövid,velős kijelentéssé tenné,mint1-2.sor,ami nagyon jó.Szóval összességében azt mondom,jó vers ez,csak nem szántál rá eleget.Remélem,sikerült segíteni valamennyit:)jó lesz ez
SzeretettelZsázsa
a 6. sor végére semmiképpen nem mehet pont, mert az a mondat közepe. "de roppant fogad rá vészes…" Szándékosan nem akartam hogy megmaradjon a ritmus, szerintem attól túl dallamos lett volna. Ez most így sikerült, de köszönöm szépen a tartalmas értékelést.
Üdv.Ngaboru
Ó, én azt hittem, hogy az a roppant egy ige.. mármint hogy a csont roppant. Furcsálltam is, hogy roppant, aztán megroppant… De így már értem 🙂
Egyébként a ritmus nem feltétlen dallamosságot jelent. Lassú ritmus. Érted 🙂
Álláspontod ellenben elfogadom, nem is illett volna ehhez dallamosság.
üdv
Zsázsa
8 hozzászólás
Nagyon rossz, ha valakivel azt követik el, amiről írtál a versben.
Tetszik benne, hogy tömör, frappáns a mondandód, mégis remekbeszabott.
Szerintem elég meggyőzően, szinte hibátlanul ísz, jól átjönnek a hangulatok, amiket érezhetsz írás közben.
Tetszik nagyon és gratulálok,
Üdv.:Tamás
Köszönöm szépen! Sajnos velem is ilyen történt, ezért nagyon erős volt a hangulat. De már túltettem magam rajta…
Üdv.Ngaboru
Szia!Jó alapötlet a csont-szív párhuzam,jól végig is vezeted,kifejted,de azért ha nem haragszol,nem mondom,h hibátlan:)
Nem stimmelnek a szótagszámok,ez megöli a ritmust.Nem mondom,h feltétlen mindig felező8asban kell dalolni,de sztem érdemes egy ilyen kemény vershez megfelelő formát választani és ahhoz tartani magad szigorúan.A keresztrím sztem illik hozzá,az jó választás volt,lelassítja az ütemet,összekapcsolja a sorokat,várakozással tölt el,h mikor jön már a rácsendülő rím.De mondom,még dolgoznék a szótagszámon,és sztem jó lenne,ha nem egyforma hosszúak lennének a nemrímelő sorok,ahogy tulkép most is van.A központozással viszont jól éltél,bár talán a6.sor után tennék pontot,sőt az5.sorban is lehet,h érdemes lenne vessző helyett pont legyen.Attól megtorpanna kicsit,és ugyanolyan kemény,rövid,velős kijelentéssé tenné,mint1-2.sor,ami nagyon jó.Szóval összességében azt mondom,jó vers ez,csak nem szántál rá eleget.Remélem,sikerült segíteni valamennyit:)jó lesz ez
SzeretettelZsázsa
a 6. sor végére semmiképpen nem mehet pont, mert az a mondat közepe. "de roppant fogad rá vészes…" Szándékosan nem akartam hogy megmaradjon a ritmus, szerintem attól túl dallamos lett volna. Ez most így sikerült, de köszönöm szépen a tartalmas értékelést.
Üdv.Ngaboru
Ó, én azt hittem, hogy az a roppant egy ige.. mármint hogy a csont roppant. Furcsálltam is, hogy roppant, aztán megroppant… De így már értem 🙂
Egyébként a ritmus nem feltétlen dallamosságot jelent. Lassú ritmus. Érted 🙂
Álláspontod ellenben elfogadom, nem is illett volna ehhez dallamosság.
üdv
Zsázsa
Igazad van a ritmust illetően.
Üdv.Ngaboru
Üdv!
Van hangulata a versednek, vagy két percre lezsibbadtam tőle.
Hát. Tudomásul vettem 🙂
Örülök, hogy olvastál-
Üdv