A leghőbb vágyam, hogy egy debreceni bálban
Forró csókot váltsak egy rendkívüli lánnyal,
Ki az éjszaka hevében átfogná az ingem,
S vigasztalva súgná: többé nem megyünk el innen.
Kedves Tamás!
Hát bevallom csalódtam:
A harmadik sor után a negyedikben azt vártam hogy írod:
"Mennyünk mi el minnél gyorsabban innan"
De vicc nélkül, szép lehetett az a debreceni bál…
üdv Tóni
Kétségkívül sokkal csattanósabb lett volna, ha úgy írom, de akkor borul az idilli hangulat.
Debrecenben nőttem fel, és még ott jártam középiskolába, ahol számtalan bált rendeztünk.
Kellemes emlékeim vannak arról az időszakról, de az itt leírt bál a képzelet szüleménye.
A nosztalgia dominál erősen a versben.
Köszönöm.
Nagyon kedves és hangulatos a rövid versed. Mint olvastam az alábbiakból, csupán nosztalgia. Ilyen "idős korban", mint te vagy, bizony már csak így lehet bálba járni? Nem hiszem! – Majd eljön az a lány, ne félj, csak várd ki, aki megfogja a frakkod, s nem enged el, úgy kerülnek az ifjak igazi fogságba!
Egy kellemes játék volt a debreceni bál gondolata.
Nem az életkorom miatt vannak nosztalgikus érzéseim, nem is bálba vágyom igazán, hanem a debreceni évek, a környezet, az iskola és a kedves ismerősök hiányoznak időnként.
Kicsit távol kerültünk egymástól időben és térben, de ez így van rendjén, minden életszakasznak megvan a maga szépsége, és szerencsére még van lehetőség visszatérni.
Viszont, ha bálba kell menni, ahol szép lányok vannak, természetesen az elsők között fogok megérkezni.
Jól esett, amit írtál nekem, biztos vagyok benne, hogy így is lesz.
6 hozzászólás
Kedves Tamás!
Hát bevallom csalódtam:
A harmadik sor után a negyedikben azt vártam hogy írod:
"Mennyünk mi el minnél gyorsabban innan"
De vicc nélkül, szép lehetett az a debreceni bál…
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Kétségkívül sokkal csattanósabb lett volna, ha úgy írom, de akkor borul az idilli hangulat.
Debrecenben nőttem fel, és még ott jártam középiskolába, ahol számtalan bált rendeztünk.
Kellemes emlékeim vannak arról az időszakról, de az itt leírt bál a képzelet szüleménye.
A nosztalgia dominál erősen a versben.
Köszönöm.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Nagyon kedves és hangulatos a rövid versed. Mint olvastam az alábbiakból, csupán nosztalgia. Ilyen "idős korban", mint te vagy, bizony már csak így lehet bálba járni? Nem hiszem! – Majd eljön az a lány, ne félj, csak várd ki, aki megfogja a frakkod, s nem enged el, úgy kerülnek az ifjak igazi fogságba!
Üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Egy kellemes játék volt a debreceni bál gondolata.
Nem az életkorom miatt vannak nosztalgikus érzéseim, nem is bálba vágyom igazán, hanem a debreceni évek, a környezet, az iskola és a kedves ismerősök hiányoznak időnként.
Kicsit távol kerültünk egymástól időben és térben, de ez így van rendjén, minden életszakasznak megvan a maga szépsége, és szerencsére még van lehetőség visszatérni.
Viszont, ha bálba kell menni, ahol szép lányok vannak, természetesen az elsők között fogok megérkezni.
Jól esett, amit írtál nekem, biztos vagyok benne, hogy így is lesz.
Szeretettel:Tamás
Szia Tamás!
Nagyon tetszik a versed! Egyszerű, könnyed, ÉRTELMES!!!, Grat.
((Zoli
Szia prince!
Köszönöm szépen.
Pont ezeknek a kritériumoknak nehéz egyszerre megfelelni, örülök, hogy ilyennek gondolod a verset.
Üdv.:Tamás