megterhelt a nap
rám pakolt temérdek gondot
a lakli problémák a fejemre nőttek
pedig milyen pompás lenne most
puhafedelű ládikában hunyni
egyet sőt többet a végtelent
magamra húznám a gigászi kék
takaróba vackolnám magam
a csücskébe pár hétig
tucatnyi könyvvel
ez az ami igazán jólesne
3 hozzászólás
Kedves Edit!
Ez az írásod most nem szatíra!
Gyönyörü képekbe,hasonlatokba öltözetted vágyaidat!
“sőt többet a végtelent magamra húznám a gigászi kék
takaróba vackolnám magam
a csücskébe pár hétig
tucatnyi könyvvel
ez az ami igazán jólesne”
Micsoda kívánság!
Messze minden problémától,bajoktól,félelmektöl,az örökös
muszájoltól,magadba húzódni,a csend ölébe pár hétig,de lehetne
tovább is!
Remek írásodra gratulálok!
Legyen szép napod!
Ui még sok ilyent!
Igen, a gondok elől jól esik egy kicsit menekülni, bár véglegesen nem lehet.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Edit!
Kívánom minél többet pihenj! No, és töltödj fel és írj még sokat!
Gratulálok ehhez a versedhez is!
Szeretettel: panka