Hiszen az "E" mégis előrébb való az "É"-nél
Ében
Éjek
Éneke,
Édes álmok kelleme.
Égre festem,
Érlelem,
Észrevétlen
Éltetem.
Ébredező
Érzelem –
Égésfolt a lelkemen!
Évődöm, és
Éhesen,
Édenvággyal kérlelem:
Égjen Ő is szüntelen
Értem, bennem,
Énnekem!
Élvhajhászva, becstelen,
Értelme se kell, legyen:
Érdektelen
Érveken
Élcelődöm
Élesen.
Érdessé lett
Érintés,
Élemedett szenvedés,
Érmetszéssel folyatom,
Élettelen folytatom, s
Énkép fakó vászna ráng
Érmém mindkét oldalán.
Égető problémámnak csak egy megoldása van:
Egy úr, ki a lelkemmel szintézisben van.
2 hozzászólás
Kedves Judit!
Érdeklődéssel nyitottam rá, mikor megláttam a címet. Miket produkál (fujj, idegen szó) a mi nyelvünk? Nekem is van, talán föltéve is (nem versként) hasonló, mert gyűjteményem van bizonyos szavakból
Az még nem jutott eszembe, hogy verset is írjak róla.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kalina! Érdekes, érzelmi, érték. Érintése, élmény. Éva