Ébred a lét

Új kikelet csalogat ma a napra,
hívja a lelkem örülni veled,
körben a gyermekek apraja-nagyja
várja, amint tavaszunk közeleg.

Ébred a lét, a fejét felemelve
nézi miként vigadunk gyönyörén,
bárha megannyi velünk ma a terve,
mégse siet vele, hulljon a fény.

Oltsa belénk melegét, feleselve
téli hideggel a völgy peremén,
űzze erünkben a vért tova, szerte
hintve titokban az égi reményt!

És ha az alkony a völgyre lehajlik,
boldogokat lel a pitvar alatt,
elkerekedve a két szeme váltig
nézze csodálva az álmaikat!