Keltem üres sötétségre,
Bolyongani magányosan.
Nem gondolva semmire, csak:
Felejteni, akárhogyan!
Reméltem majd változok, de
Nehéz nem szeretni téged.
Bolond ez az egész érzés,
S boldogsággal nem ér véget…
Olyan könnyű téged nézni,
Mosolyogni mosolyodon.
Új világot megálmodni,
Minden egyes szép szavadon…
Nem kell nekem már több álom,
Az ébredéssel: rémület.
Élni fogom mit élnem kell,
Még ha üres is nélküled.
7 hozzászólás
Kedves Sára!
Látom fejlödsz! Írj még menni fog. Szép érzéseket örökítettél meg! Majd ha évek múlva előveszed meglátod milyen jó.
Barátsággal Panka!
Több alkotásodat elolvastam.Szépen írsz, mint prózát, mint verset egyaránt.Tehetséged vitathatatlan.Szívből gratulálok!:-)
Üdv:Selanne
Köszönöm. 🙂 Jól megérleltem ezt, rég nem írtam verset. De végül sikerült… hát így.
Szia Kicsiny!
Egészen kellemes kis munka! Kifejezetten öröm volt olvasni Tőled valami "nem-haiku"-t, amin kicsit többet dolgoztál 😛
Lenne pár észrevételem – nem sértésnek szánom, mivel végre egy jó munkát adtál ki a kezeid közül…
A második versszak végén én mindig "nem ér véget"-et akarok odaolvasni… szerintem jobban passzol oda, de tiszteletben tartom a döntésedet. 🙂
4. vsz. 2. sor – szerintem nem kell oda a kettőspont, csak bezavar… (ha valahova tenni akarod, akkor az előző sor végére inkább)
4. vsz. 3. sor – "fogom" után vessző kell (tárgyas alárendelés)
További jó alkotást!
Szia Medve!
:))) Jeeee! Hát ha holnap meglátom a múzsámat, a nyakába ugrok. 😀
Nem felejtem el a napot, mikor még Medvének is tetszett. xD
A "nem lesz vége" kicsit nyaka van tekerve mondtad, javítom majd.
Szia SaSára!
Jó kis múzsád lehet, mert nagyon ügyes vagy! Hú, de szigorú Medve!
Nekem nagyon tetszett! Írj még sokat!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Medvét épp azért szeretjük, mert szigorú. 😀 Valakinek meg kell mondania a frankót.
Örülök, hogy tetszett. Hát jóarc a múzsám… 😀 Én például kedvelem, de ez nem meglepő.
Köszönöm hogy elolvastad!