elképesztően rémes
hogy Ön milyen édes
angyali jelenség, Asszonyom
egyre csak ezen álmélkodom…
mindene megvan Önnek ami kell nekem
tovább hát nem is tétlenkedem
sorba veszem legszebb tájait
szavakba foglalom az Ön bájait
kicsi lábfej és hosszú comb
itt aztán nincsen semmi gond
lágy karok és hófehér kacsó
ajkaim alá csókolni való
törékeny csuklóján vékony bőre
milyen áttetsző és milyen pőre
mint halvány kék folyót látni a vért
vágyak folyója kiált szerelem-vámpírért
egész testén nincs semmi összhangot rontó
szavam nem túlzó és nem is nagyító
hiba lenne bárkinek akadékoskodnia
kijelenthetem: nincs itt semmi hiba
most nézzük a koronát ott legfölül
ében keret az arca körül
szemeiben micsoda tüzek lobognak
nem is merek hinni a lángoknak
ajkain szinte érzem a nektár ízét
ahogy finoman követem csábító ívét
karcsú derekát át tudná fogni két tenyerem
teste lehetne a mindennapi kenyerem
gömbölyű melleit és fenekét most számra nem veszem
illedelmes vagyok és versben ezt nem teszem
egész lénye oly fenségesen csodás valóban
nem írhatom azt le pár suta szóban
igazi istennői-jelenség Ön
akinek férfi vágyam hódolva köszön
majd annyit mond lágyan: szappanozd a hátam
és azután teljesítsd valamennyi vágyam
végül szemem lesütöm és megvallom töredelmesen
én a törékeny derekú darázs-varázs nőket keresem
Önnek az lenne az egyetlen hibája
ha csábító dalom Önhöz hiába szállna
ha értelmetlen vetettem rímeim papírra
akkor lenne csak okom a szégyenpírra
de bízom Önben és megértő szívében
hamvadjunk el együtt a szerelem tüzében
vágyaim ne hagyja szavakba fulladni
ígérem tovább nem fogok szavalni
versem fonalát végleg el szakassza
ha forró ajkát az ajkamra tapassza