Van otthonom.
Egy fában lakom.
Percegek néha,
vagy horkolok.
Már nem is tudom,
ember vagy szú vagyok.
Az üvegek
naponta gyűlnek
a fejem felett
egy odúba rakva.
S ha működik
a Plázában az
automata,
akkor van holnapom
(kenyerem, egy kis borom).
S ha a fám gyökerét
az esőben szétrakja,
asszonyt is képzelek
magamnak magamba'.
Nincs honlapom,
de lájkolnak az emberek.
Fotókon
szerepelek, mint
pesti őslakos.
Jogos,
hisz századok óta
házam itt honos.
Ha faggatnak, hol lakom,
Platánfa 2. a válaszom.
Hát így vagyok. Elvagyok.
Míg hagyják a hatalmasok.
De egy napon majd
baltát fogat valaki,
kinek nem szabad
nevét kimondani…
2 hozzászólás
Szivbol gratulalalok,kedves Kankalin,tenyleg nagyon tetszet,mert szep ez az alkotasod.Kivanok,minden elkepzelheto jot,a minden napokhoz,hogy meg sok szep alkotasod szulethessen;napjaink es eljovendo kedves olvasoink szamara is.**SANKASZKA**Alejandro Beso Kiss Alexander Sandor**Sincerely from sunny and so beauty South Andalusia**Con Corazon,e mucho abrazos,desde bello Costa del Sol**Szeretettel,a messzi tavolbol,a csodas,napsutotte,,mediteraniai,del tengerparti Andaluziabol.**2019**
Köszönöm, sankaszka, a sok jókívánságot, viszont kívánom én is neked.
Üdv: Kati