DER GAERTNER
Auf ihrem Leibroesslein,
So weiss wie der Schnee,
Die schoenste Prinzessin
Reit't durch die Allee.
Der Weg, den das Roesslein
Hintanzet so hold,
Der Sand, den ich streute,
Er blinket wie Gold.
Du rosenfarbs Huetlein,
Wohl auf und wohl ab,
O wirf eine Feder
Verstohlen herab!
Und willst du dagegen
Eine Bluete von mir,
Nimm tausend fuer eine,
Nimm alle dafuer!
__________________________
A KERTÉSZ
Léptet lova hátán
Hószín paripán
A legszebb királylány
Fák hosszú során.
Útját, hol a lóval
Táncol könnyedén,
Aranyszín homokkal
Hintettem fel én.
„Rózsás kalap, hetyke,
Te billegsz fején,
Ó, ha tollad veszne,
S hullna egy elém!
Érte, ha virág lesz
Tőlem óhajod,
Ezret is feltűzhetsz,
Kertem megkapod!”
* * * * *
1 hozzászólás
Nagyon szép versed szeretettel,
elismeréssel olvastam.
Gratulálok megírásához.
További jó egészséget és szép alkotói napokat kívánok!:
Zsuzsa
"Érte, ha virág lesz
Tőlem óhajod,
Ezret is feltűzhetsz,
Kertem megkapod!""