Rátaláltam messze…ott lenn a parton,
nyárfák, fűzek, kavicsok, ág-bogak között,
alig élt,nem remélt, némán reszketett,
amikor megfogtam, majdnem összetört.
Gyengéden, épphogy csak óvatost tartottam,
a Hold bámult ránk kéken, hűvös némaságban.
Őt egészen halványkék, magamat pirkadat
rózsaszín fátyolban áttetszőnek láttam.
Testem melegével, szívem erejével,
mindent odaadva melegítni kezdtem,
szóltam hozzá halkan, dúdolva békésen,
csacsogva, szelíden, nehogy megijedjen.
Mellemhez szorítva, szirmokkal takartam,
etettem – itattam, de nem történt semmi.
Nem moccant, hűvös volt, a távolba révedt…
Tennem kell valamit, feljebb kell emelni!
Feljebb, nézzen, s lásson… a világban szépet,
amiért érdemes itt lenni, maradni!
Könnyű volt, emeltem…leheltem rá csókot,
Édes jó Istenem, ne engedd „meghalni”!
Erőm erejével feldobtam az égig,
fel a csillagokig, fel a Holdcsücskére,
Lentről néztem… éled, fáradt szeme nyílik,
mosoly suhan át az orcáján… Végre!
Fentről, Holdcsücskéről látta a világot,
látott ezer csodát, lelke már énekel!
Szeretném közelről látni boldogságát,
de a Föld visszahúz… soha nem érem el…
23 hozzászólás
Kedves Gyömbér !
Gyönyörű verset írtál,nagyon szépen a képek, csodásak a rímek 🙂
szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves Zsu!
Örömmel láttam, hogy olvastad, köszönöm!
Üdv: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Mikor a verseidet olvastam, azt hittem, már hozzá szoktam a csodákhoz, de most, úgy melbe vágott, hogy alig kaptam levegőt.
Így kell bánni a szerelemmel, megölelni, dédelgetni, megadni minden jót, és szépet, de mielőtt megőlnénk, tudni kell elengedni.
Nagyon tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Kedves harcsa!
Azért remélem, már kapsz levegőt! 🙂
Köszönöm soraidat!
Üdv: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Egy csodaszép ihletetes pillanatban születhetett!
Grtaulálok!
Szeretettel:sailor
Elnézést!
Gratulálok…akartam
Kedves sailor!
Köszönöm! A "Grtaulálok!" se rossz! 🙂 Sosem jöttem volna rá!
Gyömbér
Szia Gyömbér!
Nagyon szép vers! Mikor leírtad valóban nagyon ihletett szép,pillanatban voltál. Ezt a pillanatot közvetítetted a sorokkal.Amiről írsz azt megszemélyesíteni én nem tudnám, az egy érzés, egy gyönyörűség amit csak ritkán él meg az ember, ezért óvja, félti, tartaná sokáig de egyszer csak el illan, elmúlik.Hova tűnik nem tudjuk.Mi meg itt maradunk mert emberek vagyunk "Földlakók".
Gratulálok!
szeretettel üdv:Vali
Kedves Vali!
Nem is tudom, milyen pillanatban írtam. Igaziból azt sem, hogy miről, csak sejtem.
Köszönöm szépen soraidat!
Szeretettel üdvözöllek: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Szép pillanat volt mikor versed született.Azt hiszem amiről írsz azt nem lehet megszemélyesíteni, az egy érzés, ami maga a csoda. Csak fél az ember,hogy elmúlik, elillan, messze megy, valahova a csillagok közé. Mi meg itt maradunk, mert emberből vagyunk, a lakhelyünk a Föld, ahol tanúi vagyunk a csodának, az életnek, mert az élet maga a csoda.Jól lehet versed egész másról szól, nekem ezek a gondolataim születtek általa.Gratulálok!
szeretettel üdv:Vali
Valahogy vacakol a gépem, azt hittem nem ment át, most látom,hogy mégis. erre mondják: jobb kétszer mint soha.Bocsánat4
üdv:V.
Kedves Vali!
Ennél nagyobb "baj" sose történjen!
Üdvözlettel: Gyömbér
"Gyengéden, épphogy csak óvatost tartottam,.."
banális lenne, mondanom: nagyon szép.
amúgy szerintem ezt úgy hívják, hogy ballada
tprt
Szia, nem tudom, hogy ballada-e? Van-e benne pl. elég homály? 🙂
Lehet.
Köszönöm, hogy olvastad!
Gy.
hát igen 🙂
habár nem vagyok műértő…
tprt
Nem kell a műértés. Elég, ha van egy sima egyszerű értés. 🙂
Kedves Gyömbér!
A legtöbb érzést akkor kapjuk vissza, ha el tudjuk engedni.
Példaértékű a versed, meghatóan szép.
Szeretettel gratulálok:
Millali
Kedves Millali!
Elgondolkodtam a hozzászólásodon. Nem is tudod, hogy ezzel a néhány szóval mennyit segítettél!
Nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Ahogy Te mesélsz, nem mesél úgy senki.:) Olyan könnyed eleganciával, hogy minden szavadat elhittem, átéltem, vágytam rá, s nem értem el, az elérhetetlent…:)
Szeretettel!
Ida
Kedves Ida!
Na, akkor nem írtam hiába! 🙂
Örülök, hogy erre jártál!
Üdv: Gy.
Szia Gyömbér! 🙂
Mélyen megrendített a vers, mert én is így tennék. Önmagam is láttam soraid között, ezt köszönöm. 🙂
A záró szakaszt nem volt könnyű emészteni, de ilyen az élet. Próbára tesz, hogy elérhessünk akár a csillagokig. Ha elég kitartó vagy, ott leszel! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Talán tényleg az a legjobb, ha azt gondoljuk, érezzük, hogy a próbatételek sorának van értelme, valamiféle magasabb "cél" (csillagok? 🙂 ) miatt…
Úgy legyen!
Nagyon köszönöm soraidat!
Szeretettel üdvözöllek: Gyömbér
Gyönyörű áldozat ez a vers, picit talán a "szokottnál" kevésbé voltál a vezetésben következetes, mint az jellemző rád, de ettől még sejtelmesebb, szélesebben élhető lett bennem a versed. Remek a zárás, sajog…
aLéb