Égető tűz, perzselő vágy,
nélküled elhagyott, üres az ágy.
Vonagló test, remegő kéz,
nincs már szó, sem józan ész.
Forró éjszakák, édes nappalok,
tűzben izzó, mesélő paplanok.
Gyűrött párnák, izzadság cseppek,
édes érintések, melyek boldoggá tettek.
Tüzes, zöld szempár, kéjtől fénylő,
mosoly, húsos száj, csókot kérő.
Véletlen, vagy vágyott érintések,
édes, tüzes szavak, álmos ébredések.
A kutató kezek mik lelket keresnek,
testet találnak, és sosem tévednek.
A test, a lélek én vagyok,
mindent mi vagy, magamnak meghagyok.
Magamból neked, csak magam adhatom,
a szerelem az erő, az úr, a hatalom!
Őrzője édenkert tüzes titkainak,
a jelen, a jövő tiszta útjainak.
8 hozzászólás
Szinte a szív ritmusára lüktet versed,
ahogy képekként, szenvedélyed elemei megjelennek,
épp oly eröteljesek a soraid is,
mint a szerelem ereje, melyről irsz!
Gratulálok!
Köszönöm Dóri!Nagyon jól esett, mert tényleg ezt éreztem amikor a vers íródott, és ezek szerint sikerült ezt közvetítenem is:Szeretettel:Kriszti
Egyetértek Dórával, nagyon érzékletes képeket használsz, szinte megszólal a versed.
Tetszik.
Szerény véleményem szerint sokkal inkább szenvedélyes a vers, mint szerelmes. Inkább szól valami kéjröl, vágyról, erös testi vonzalomról, mint annak lelki részéröl.
Persze az a legjobb, ha a szerelem és a testi vágy együtt jelentkeznek 🙂
Szép, tetszik!
Köszönöm, neketek.Mikinek, lehet így hatott a vers, de számomra is pont az a lényeg, amit ő is mondott. a szenvedély-szerelem=Szenvedélyes szerelem:)Ami, szinte életre kelti az ember fantáziáját, és sokszor szavakat keresve is nehezen talál hasonlatot a lelki világának ,,lefestésére”.Nagyon örülök, hogy tetszett a versem!
Sok szeretettel,:Kriszti
Számomra mélyen megérintő,hogy most is így felszínre törnek az érzéseid.
Sokan eddigre már rég kiégünk. Örülnünk kell mások boldogságának, ezért most én is ezt teszem.
Szia Samu
Köszönöm neked Samu!Olyan jó , hogy itt olvashatlak!
Szeretettel:Kriszti
Kedves Krisztina!
Csodálatosan szép versedhez gartulálok!
üdv.:
hamupipő