2024. december 26., csütörtök
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmélkedés

    Egy

    dpankaBy 12 hozzászólás1025 megtekintés

    Egy életem van
    csak én tudom hány halálom
    az a sok szertefoszlott álom

    az élet izzó látomása
    egy furcsa csalfa járat
    ha megtorpansz sem várat
    kapaszkodunk mi ad támaszt
    hű otthonunk az idő a tér
    és minden ami szívben dobban
    állunk és mégis érkezünk
    tiszta kézzel is vétkezünk
    utazunk megkötve
    a világ egyetemnek
    mely egyformának semmit
    és senkit sem teremtett
    nem tudni hová és meddig
    a kezdet és a vég közt
    bizonytalan a felleg
    és bizonytalan a mély
    a lélek ösvényén
    és a sors csapásán
    egyszer összetalálkozunk
    és megbarátkozunk
    a közössel…
    mint por a porral
    szélben és viharban
    mert minden por por
    és minden ember ember
    ez emberből por lesz
    az anyag anyag marad
    igaz megváltozva
    csak a lélek szabad
    és hisszük ha jót akar
    akkor a porból is embert farag
    nem véletlenül
    születtünk erre a világra
    kik vagyunk és mivé leszünk
    vesztünk vagy nyerünk
    az ösztönök felett
    ha a földi létből
    testben majd elveszünk…

    Egy életem van
    csak én tudom hány halálom
    az a sok szertefoszlott álom
    csak kései ébredés…

    Share.

    12 hozzászólás

    1. GabeReal A. R. the Great on

      Szia dpanka!

      Először sajgött a bögyem, hogy rímekbe szedve írjak kommentet, de ahhoz nincs kész még a véleményem, ezért itt végig fondorkodom: egyfajta elégedetlenkedő tüzet érzek a versedben közvetített örvénylő képben. Az élet körforgásában: ha veszítesz is nyersz! Az anyag állandósága illúzió: a tudat, a hozzáállás, a szeretet, a satöbbi, összegezve a lélek formálja maga köré. Ha meglátod, hogy mi a célod, mi az, ami legbelső vágyad, az maga nagyszerű dolog: ráébredni, mi az, amiért úgy érzed: jöttél. (De ne menjünk bele hitkérdésekbe) Igyekszek minden kisebb nagyobb halálomért hálás lenni… Az ébredés soha nem lehet kései, annak efféle minősége nézőpont kérdés 🙂 hiszen mondják: Cseppben a tenger, mindig a most van, s egyetlen napban az élet… változhat minden. És bizony: a lélek szabad, csak a "tudásunk" szabja határait.
      El sem tudom mondani, mennyire köszönöm ezt a versedet! Olyan jó olvasni, mint egy mély vita magammal! Hiszen én is cudarul így éreztem, érzem…

      • GabeReal A. R. the Great on

        … s mélyen belül mégis másképp, valahogy mégis annyira ragaszkodom a saját saramhoz: porból szőtt anyagi világomhoz, mégis igyekszek kiszakadni belőle, mégis valahogy maradva testestül, mégis lélek-szabadon… És igen: próbálom bogozni magam a megkötéseimből, óvatosan csak: mert pár szár jó, ha a földön tart…
        … Remélem a Te pontjaid után mégsem lesz kései az ébredés!

        Köszönöm, hogy olvashattam ezt a kalandos részletét egyetlen életednek! S hogy milyen jól illenek a zaklatott hosszú sorok!

        Szeretettel: Gabe

        • dpanka on

          Kedves Gabe!
          Köszönöm, hogy leírtad a gondolataidat. A kései ébredés mindenkiben ott van, idővel…
          Ilyenkor ősszel hajlamos vagyok elmélkedni az elmúláson, az élet értelmén, és azon túl, belőlem most ezt hozta ki. Sosem tudjuk milyen út áll előttünk, csak azt, amit már megtettünk.
          Persze az is lehet, hogy az embernek több élete is van, de egy biztos, ugyanaz már nem lesz, ha mégis akkor tuti, hogy kikerülöm a kési ébredéseimet.
          szeretettel-panka

          • GabeReal A. R. the Great on

            Kedves Panka!

            Ugyanazok már nem leszünk… Én is így látom. Nem is volna jó, hisz akkor mivégre az előzmények, s miért az ébredés? Hogy másik életben? az majd kiderül… folyton változó hitem szerint is e téren változatlan az álláspontom: ha van előző, vagy eljövendő életünk, a mostaniban semmi dolgunk vele: sűrítsünk ebbe az egybe annyit, amitől csordultig lesz tele! Az se baj, ha kibuzog a szeretet keretünkből, s másnak is jut céljainkból, vágyainkból…

            Megint elolvastam kétszer komment közben… Mind élyebbre vitt, egyre inkább tetszik, bár azzal bukkanok fel újra belőle, hogy elkésni lehetetlen: azt mondják mindig most van… az út idáig: nem kár idejéért: ez vezetett ide… hogyan lehetnék késésben?

            Egyre jobban tetszik! Egyre több köszönet érte!
            Hálával: Gabe

    4. dpanka on

      Kedves Gabe!
      Kései ébredés? Pedig van. Képzeld el, hogy van egy út. Haladsz előre, mert akarod. Aztán van erre is meg arra is elágazás, csak sejted, hova vezet, de mész előre, mert azt hiszed jónak, aztán megállsz, visszanézel, és visszamennél ahhoz az elágazáshoz, csakhogy az már nem oda vezet, sem időben, sem térben nem ugyanaz. Ott vagy a jelenben, de már a múltadban elrontottad a jövőt, mert nem tudhattad az előre sem jó… Ilyenre gondolom azt, hogy kései ébredés. De az élet attól szép, hogy bármi megtörténhet, és sok minden még sem történik meg, és ez viszi előre az embert, míg a test fel nem adja… mert az idő ketyeg… a ma egy töredék pillanat… a jelen az pedig csak egy átjáró a múlt és jövő között… jaj most én is elmélkedtem, bizony-bizony a hozzászólásod ezt váltotta ki belőlem. Köszönöm figyelmed!
      szeretettel-panka

    Leave A Reply